Nem természetes a család fogalmának újraértelmezése
Az Alaptörvény keddi módosítása kapcsán Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője a Magyar Hírlap cikkében emlékeztetett: egy eddig is természetesnek tekintett elemet rögzített, míg a választójogi törvény szigorításával egy régi adósságot törlesztett az Országgyűlés.
Kedden a kormány kezdeményezésére az Alaptörvényben rögzítette az Országgyűlés, miszerint az anya nő, az apa férfi. A törvényhozás 134 igen, 45 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett fogadta el az alkotmány kilencedik módosítását.
„Ez mostanáig a világ minden pontján a legtermészetesebb gondolat volt, ám az utóbbi évtizedben főleg a nyugati, liberális társadalmakban megindult egy folyamat, amely a család fogalmának újraértelmezését, relativizálását kezdeményezte” – indokolta az Alaptörvény kiegészítését Erdélyi Rezső Krisztián, aki a mostani megfogalmazás kapcsán arra emlékeztetett, hogy ez senkit nem korlátoz egyéni szinten, csupán egy társadalmi értéket jelenít meg.
A család fogalmának meghatározása azért aktuális, mert az Európai Unióban jelenleg egy olyan ajánláson dolgoznak, amely a genderszellemiséget tükrözi, és ellentétbe állítja az eddigi európai értékekkel.
„Arra fel kell készülnünk, hogy az Alaptörvény kiegészítése újabb támadásokat generálhat, hiszen szembemegy a divatos politikai irányzatokkal” – figyelmeztetett a Nézőpont Intézet elemzője, aki hozzátette, hogy a tapasztalat szerint az előbb ajánlásként megfogalmazott gondolatok később gyakran a jogharmonizációban köszönnek vissza. Mindez két ellentétes álláspontról szól. Az erős nemzetek államaira épülő Európai Unió elképzelése áll szemben a föderatív megközelítéssel.
Az Alaptörvény módosítása mellett a választójogi törvényt is szigorította az Országgyűlés. Régi adósságot törlesztettek ezzel a szabályozással a képviselők, hiszen a bizniszpártok visszaszorításának az igénye hosszú ideje napirenden szerepel a politikai életben – emlékeztetett Erdélyi. A korábbi gyakorlat szerint a választások környékén nagyon sok szervezet alakult kifejezetten a költségvetési támogatások megszerzése érdekében.
Ezeket a pártokat a választások után általában nem lehetett elszámoltatni – hangsúlyozta a szakértő, aki kiemelte, a gazdasági veszteségnél is sokkal jelentősebb volt a morális kár, hiszen azt az illúziót keltették ezek a szervezetek, mintha ténylegesen nagyon sok párt működne Magyarországon. Az elképzelés lényege, hogy a választók megtévesztésére létrehozott szervezetekkel szemben a valós társadalmi támogatottsággal rendelkező pártok tudjanak csak megjelenni a politikai színtéren – tette hozzá az elemző.
