Beethoven 250: a vásárhelyi származású, világhírű zongoraművész egy naplórészletet juttatott el hozzánk

Az alábbiakban a világhírű zongoraművész gondolatait olvashatják, aki ekkoriban még nem vette fel a Korody-Paku István nevet:

                                                                                                                    Korody-Paku István

                                RÉSZLET A JÖVŐRE 50-ÉVES DISSZIDÁLÁSI NAPLÓMBÓL

1971. március 8. kedd, Bonn

… természetes kötelességünknek tettünk eleget azzal, hogy megnézzük Beethoven szülőházát. Bonn központjában van, nem messze a Rajnától. Itt látta meg a mester a napvilágot 1770. december 16-án (az emléktábla szerint 17-én). A régi ház egyszintes, ehhez épült szorosan hozzá, a mester halála után, egy kétszintes ház, ami emlékmúzeum lett.

Az első érdekesség a komponista születési anyakönyvvezetése 1770. december 17-én, a dokumentum ott lóg a falon Az első emeleten Beethoven nagyapjának és több barátjának képe, egy Hammerklavier társaságában. A következő terem a fiatal zeneszerző emlékeit mutatja: árnyképek és rézkarcok. Mellette a régi minorita-templomból származó orgona, amelyen oly sokat játszott. Különböző vitrinekben egykori hangszerei: két hegedű, az egyik Amati, a másik Guerneri (mindkettő oltári nagy márka), egy brácsa és egy Guarneri-cselló, levelek és eredeti kotta-kéziratok, mint a Kilencedik szimfónia részlete, a Fisz-dúr zongora szonáta és egy variáció. A falakról természetesen nem hiányzik a Brunswick-nővérek képe sem.

A második emeleten látható utolsó zongorája, ezen megengedték, hogy játsszam a Mondschein-szonátából. A billentyűk kisebbek és a klaviatúra is rövidebb, mint a mai zongorán. Fatőkés és egyeneshúrú. Felső hangjai egészen citeraszerűek, de élvezhető rajta játszani. Az igen művelt teremőr mesélte, hogy nemrég Jörg Demus játszott rajta, valamint egy másik zongorán is, amit Beethoven Angliából kapott ajándékba. A hangszer Liszt tulajdonába került, aki egy magyar énekesnőnek adta. Jelenleg is a pesti Nemzeti Múzeumban látható. Majd lesült a bőr a pofámról , hogy ezt egy német teremőrtől kell megtudnom. Igen érdekes volt még Beethoven végrendelete, miszerint Karl unokaöccsére hagyta vagyonát. A bécsi hagyatékát elárverező dokumentum nagyon figyelemre méltó. Két egykori koncertprogram is szerepel a gyűjteményben. További érdekesség, hogy a jegyek eladása is a mester feladata volt. A hangversenyek pedig egy Wagner-opera hosszát is lepipálták. Nagyon megható volt még használati eszközeit (szemüveg, borotva, pecsétek), valamint rézből készült monstre hallókészülékét látni. A muzeális ház két halotti maszkkal zárta a látnivalókat.

(Borítóképen: földszinti terem a Beethoven házban, Fotó: Paku István)