OTP: a januártól induló Otthonteremtési Program hatására felélénkülhet jövőre a lakáspiac

A 2021 januárjától induló Otthonteremtési Program elemei országos szinten hozhatnak élénkülést a lakáspiacon, ugyanakkor az még kérdéses, hogy már jövőre elindulhat-e a kilábalás a válságból – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképének elemzéséből.

Az MTI-nek kedden eljutatott közlemény idézte Valkó Dávidot, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzőjét, aki elmondta a program elemei közül az új lakások áfacsökkentésének lehet forgalomélénkítő hatása, míg az illetékmentesség inkább csak az eddig hezitálókat győzi meg arról, hogy mégis most vásároljanak ingatlant. A felújítási támogatás a felújítandó lakások piacát élénkítheti, illetve hozzájárul a lakásállomány minőségi javulásához.

Az elemző szerint mivel a támogatási elemek jellemzően a családi otthonteremtési kedvezményhez (CSOK), valamint a gyermekneveléshez kötöttek, elsősorban a nagyobb lakások, házak piaca mozdulhat meg érezhetően.

Az árszintváltozás viszont csak akkor mozdulhat ismét egyértelműen emelkedő irányba, miután a forgalom tartósan növekedésnek indult, hogy mindez jövőre megtörténik-e, még bizonytalan.

Közölték, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az első negyedévben 18 százalékkal, míg a második három hónapban egyharmaddal esett vissza a lakáspiac forgalma az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül is Budapesten jelentősebb a visszaesés, így nem meglepő, hogy a megyei jogú városokban és a kisebb városokban a lakások árai a fővároshoz képest jobban drágultak, sőt a fővárosban negyedéves szinten már árcsökkenés látszik.

Példaként említették, hogy idén eddig Nógrád megye székhelyén, Salgótarjánban emelkedett a legnagyobb mértékben, 16 százalékkal a lakások átlagára. A rangsor végén Kecskemét, valamint Veszprém és Debrecen áll, ahol a lakások átlagára egy év alatt 1, illetve 3-4 százalékkal nőtt.

Budapesten idén eddig a XXII. kerületben nőtt legjobban (20 százalékkal) a lakások átlagára, amelyet az ugyancsak külvárosi XX. kerület követ, a harmadik és a negyedik helyen pedig több mint 12, illetve 10 százalékos átlagár növekedéssel a XII., illetve a XIII. kerület áll. A lista végén az I. és az V. kerületek szerepelnek: az V. kerületben hajszálnyival, az I. kerületben pedig 2 százalékkal csökkent egy év alatt az átlagár. Azonban ennek ellenére továbbra is az V. kerület vezeti a budapesti árrangsort, 941 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, míg a második helyen 821 ezer forintos négyzetméterárral a XII. kerület áll. Az átlagárak még a II. és a VI. kerületben haladták meg a 800 ezer forintot. A hagyományosan legolcsóbb XXIII. kerület az egyetlen, ahol az átlagár-szint nem éri el a 400 ezer forintot négyzetméterenként.