quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 09. 11. csütörtök
  -  Teodóra
Makó

Ünnepre hangolódni

2020. december 06.

Nem könnyű, de nem is lehetetlen feladat az idén.

Már a második gyertya ég a koszorún, jelezve, félidőhöz érkezett az adventi készülődésünk – a naptár szerint. Hogy miként érzünk valójában, más kérdés. És egyáltalán nem meglepő, ha a hangulatunk idén nem ünnepi. De még van remény! Ebbe a pici, csendes érzésbe kell most belekapaszkodnunk, hogy minden tény mellett, karácsony közeleg. Az út odáig nem változott, csak a körülmények. Azok viszont alaposan. És emiatt talán úgy gondolhatjuk, a máskor áhított és hőn várt téli napok sem lesznek az igaziak.

Vagy. Éppen most fogjuk csak igazán megélni. Zajos külsőségek és ajándékhalmok nélkül. Tömegjeleneteket és frusztrált boltjárásokat nélkülözve. Ha a szabályok mentén közelítve vizsgáljuk meg a témát, akkor rájöhetünk, hogy előbbiek igazából nem is tartoznak a lényeghez. Csak már annyira hozzászoktunk a karácsonyi káoszhoz, hogy azt hisszük, nélküle üresek leszünk. Persze mindannyian szeretjük az ünnepi fényeket és várakozunk a hóesés után, hogy fehér, puha lepel borítsa be a tájat, mint régen, és ezek akár meg is valósulhatnak majd. És mára talán megérkezett már mindenkihez a Mikulás is, mert ha csomagot nem is, valami jelet, remélem, mindenki kap: egy jó szót, nem várt kedvességet, meglepetés telefont, bármit. És mindegy ki mennyi idős, a gyermeki lelkünket mindig kell, hogy őrizzük.

Csakúgy, mint azt a hitet, hogy az ünnep tőlünk lesz szép és nem attól, ami körbevesz bennünket.

Ettől függetlenül hiányozhatnak a vásárok, a forralt boros, mézeskalács illatú közösségi élmények, a téli utazások és az a szabadság, hogy magunk határozhatjuk meg, mit és hogyan szeretnénk karácsonykor tenni. Ebben a legfájóbb lehet, hogy ha nem lehetünk együtt az idős hozzátartozóinkkal a fa körül, vagy nem jöhetnek külföldi családtagok haza és így fizikailag nem lehet teljes a létszám. De ha szerencsések vagyunk, akkor tudhatjuk, hogy egészségesek és a távolság a modern technikai eszközöknek köszönhetően már nem akadály. Lelkileg nem könnyű, de talán most először megérthetjük, ha még eddig nem tudtuk, hogy mi a lényeg az ünnepben. És a tanulsága velünk maradhat akkor is, ha már távoli lesz mindaz, amit most kell megélnünk.

 

Már érezhetjük, hogy nagyon más most ez az advent: érzékenyebb, lelkibb, befelé fordulóbb. De kreatívabb, személyesebb, valódibb is akár.

Csak rajtunk múlik.