Jelentősen könnyítenek a mezőgazdászok életén

Több évtizedes, elavult rendszernek int búcsút az agrárium 2021-től, ugyanis egyszerűbbé és jobbá válik a mezőgazdasággal foglalkozók adózási rendszere, valamint kevesebb lesz az adminisztrációs teher – hangzott el a Rádió 7 csütörtöki Közös Nevezőjében. A műsor vendégei Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke és Szűcs László megyei igazgató voltak.

Nemrég fogadta el az Országgyűlés a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslatot, amit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara több éves munka során állított össze. Az új rendszer 2021. január elsején lép érvénybe.

Szél István elmondta, ez történelmi lépték és lehetőség, ugyanis az agrárium valamennyi szereplőjének segítséget jelent. – Egy több évtizedes, elavult rendszer változik meg azzal, hogy megreformálták az adózási feltételeket a kamara javaslatára. Egy egyszerűbb és átláthatóbb korszak következik, ami sokkal jobb a korábbinál. Ezt jól mutatja, hogy a Parlament 174 igennel, 6 tartózkodás és 0 szavazat mellett fogadta el a tervezetet – fejtette ki a NAK megyei elnöke. Hozzátette, a módosításokat már tavasszal szerették volna az Országgyűlés elé tárni, akkor azonban ez a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt meghiúsult.

– A termelők maradhatnak őstermelők, alkothatnak őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot – ismertette Szűcs László. A megyei igazgató kiemelte, utóbbi alakításához két feltételnek szükséges megfelelni, ami esetén  a kamara kiadja a szükséges minősítést. A feltételek: legalább két hozzátartozó, például férj és feleség gazdasági társaságban, szövetkezetben mező- és erdőgazdasági tevékenységet végezzen.

Az őstermelők családi gazdasága a közös őstermelői tevékenység és a jelenlegi családi gazdaság összevonásával jön létre, megszüntetve azt, hogy ugyanarra a családi együttműködésre egyszerre kétféle párhuzamos szabályozás vonatkozzon.

Az adózásban három forma marad: a bevallásmentes, az átalányadózás és a tételes költségelszámolás kategória. A viszonyítási alap minden esetben a mindenkori minimálbér lesz. A legkisebb őstermelők továbbra is mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól, ennek értékhatára a jelenlegi 600 ezer forintról az éves minimálbér felének megfelelő bevételi összegre nő, ami körülbelül 1 millió forintnak felel meg – hangzott el a Közös Nevezőben.

Az őstermelő magasabb bevételi értékhatárig választhatja majd az átalányadózást. Ez a jelenlegi 8 millió forintról az éves minimálbér tízszeresére nő, ami az idei minimálbért alapul véve közel 20 millió forint.

A családi mezőgazdasági társaságok esetén az átalányadózást legfeljebb a tagok számának és az éves minimálbér tízszeresének szorzatáig választhatják, de legfeljebb a minimálbér negyvenszereséig, idei adatokkal számolva 77 millió forintig.

Szél István szerint ezzel az adminisztrációs terhek is csökkenek a mezőgazdászok számára, ami jó hír, hiszen több idejük marad a mindennapi tevékenységeikkel foglalkozni.