Az Európai Unió betáraz a vakcinákból

Az elmúlt hetekben sorra jelentkeztek a nemzetközi gyógyszergyártó cégek az új típusú koronavírus elleni oltóanyag tesztjeinek ígéretes eredményei­vel.

A mezőny sűrű, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 48 készítmény már a klinikai vizsgálatoknál, további 164 pedig még a fejlesztés korábbi szakaszában jár. A verseny kiélezett, a leggyorsabbak már a célvonalhoz érkeztek. Ők túl vannak a vizsgálatok harmadik fázisán, amelynek során már nagyobb létszámú csoporton vizsgálják, hogy az oltóanyag hatékony-e, hogyan alkalmazható, és tapasztalhatók-e mellékhatások. Ezeknek az adatoknak az értékelése zajlik most, ezután nincs más hátra, mint az engedélyeztetés, majd a tömeggyártás, és közben természetesen a további megfigyelés. Általában ez a folyamat hosszú éveket vesz igénybe, azonban ezúttal a sürgető helyzet miatt a procedúrát alaposan lerövidítették.

Várni kell

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jó eséllyel Európában még idén megkezdődhet a lakosság beoltása.

Az Európai Unió népességét 2020-ban 448 millió­ra becsülték, így az teljesen egyértelmű, hogy arra még sokáig várni kell, míg mindenkinek jut a vakcinából.

Hogy pontosan mennyit? Azt egyelőre nehéz megbecsülni. Az Európai Unió is igyekszik több vasat tartani a tűzben, eddig hat nagy nyugati nemzetközi gyógyszergyártóval kötöttek szerződést, amelyek 2021-re a tömeg­gyártás beindítását ígérték. Hogy időt nyerjenek, a gyógyszergyárak már az engedélyeztetéssel párhuzamosan elkezdték az oltóanyag előállítását. Bár a szerződések részletei nem ismertek, az viszont bizonyos, hogy ezek a cégek nem csupán az Európai Unió felé kötelezték el magukat. Bonyolítja a helyzetet, hogy a legtöbb szerből – a hat közül egyedül a Johnson & Johnson fejlesztése jelenthet kivételt – két dózisra van szükség a megfelelő hatékonysághoz, tehát a számokat azonnal duplázni kell. Az is kiderült, hogy a Pfizer and BioNTech vakcináját például –70 Celsius-fokon kell tárolni, ami újabb logisztikai kihívásokat jelent.

Széles körben tehát várhatóan 2021 első, de inkább második negyedévében lesz elérhető hatékony oltóanyag. Kik kaphatnak az első adagokból? A gyógyszergyártók azt ígérték, hogy mindenkinek méltányosan jut a készítményből.

Az Európai Unió ugyancsak egyszerre, népességarányosan „teríti” majd a tagállamok között a készletet.

Az elfogadott stratégia szerint először a legveszélyeztetettebb csoportok, így az idősotthonok lakói, az egészségügyi dolgozók, a 60 év felettiek, a súlyos betegségben szenvedők, a nélkülözhetetlen munkát végzők és a hátrányos helyzetűek lesznek beoltva. Bár az egyes készítményeknek eltérő a hatásmechanizmusa, egyelőre úgy néz ki, hogy alapvetően mindegy, ki melyikhez jut hozzá, mindegyik hatékonysága 90 százalék fölötti. Ez azt jelenti, hogy a több tízezer megfigyelt önkéntes közül, aki megkapta az oltást, mind­össze 5-10 százalék fertőződött meg. Összehasonlítva a többi védőoltással – pél­dául az influenza vagy a mumpsz ellenivel – az arány kifejezetten jónak számít. A vakcina azonban csak védettséget biztosít, nem gyógymódot. Ráadásul azt sem azonnal: a két dózis beadása között 21–28 nap telik el. Jó hír viszont, hogy úgy tűnik, az új típusú koronavírus nem változik olyan könnyen, mint más kórokozók – például az influenza –, így elképzelhető, hogy az oltás élethosszig tartó védettséget jelent.

Kelet is versenyben

Gőzerővel zajlanak a fejlesztések tőlünk keletre is. Kína korábban szembesült a betegséggel, így hamarabb is kezdhetett neki a munkának. Csen Vej (Chen Wei), a kínai hadsereg világhírű virológusa, aki korábbi munkája után az „ebola terminátora” becenevet kapta, majd a koronavírus elleni küzdelem tudományos munkáját vezette, már márciusban (!) önmagán és csapatán tesztelt egy kísérleti szérumot. A vezérőrnagy azóta is jól van, így úgy tűnik, az anyag hatásos volt.

A kínai készítmények hírverése kisebb, de az eddig nyilvánosságra hozott vizsgálati eredmények alapján több vállalat – köztük a Sinovac és a Sinopharm – oltóanyaga is hatásos. Peking több mint egymilliárd adag vakcina gyártását ígérte, amelyből a nyugati piacokra is szánnak. Biztató eredményekre jutottak Oroszországban is. Augusztusban a világon elsőként jegyezték be a Szputnyik–V nevű védőoltást, amelynek ugyancsak 92 százalék körüli hatékonyságát mutatták a vizsgálatok. A Gamaleya termékénél a szűk keresztmetszet a gyártás: a cég erre az évre kétmillió adag, jövő év elejétől havi 5-6 millió adag előállítását tervezi, ráadásul ebből is kettő kell. Közben Moszkva már a posztszovjet térség számos országának beígérte a szert, amelyért több mint egymilliárdan állnak sorba. Megoldást jelenthet a gyártás kiszervezése, Dél-Koreával és Indiával már meg is állapodtak, más országokkal, köztük Magyarországgal tárgyalásban állnak.

Piszkos anyagiak

Hogy mennyibe fog ez nekünk kerülni? Egyelőre úgy tűnik, hogy az oltás az Európai Unióban a lakosságnak mindenütt önkéntes és ingyenes lesz. Néhány gyógyszergyártó, mint például a Janssen Pharmaceutica (anyacége a Johnson & Johnson) és az AstraZeneca az Oxfordi Egyetemmel már nagyvonalúan azt is bejelentette, hogy – legalábbis a járvány idején – nem próbálnak hasznot húzni a termékből. Állítólag az unió a Pfizer and BioNTechhel 19,5 dolláros (5850 forintos), a Modernával 25 dolláros (7500 forintos), az AstraZenecával alig néhány dolláros árat alkudott ki.

Szakértők úgy becsülik, hogy így is százmilliárd dollár feletti üzletről van szó, amelyet főként a leggyorsabb vállalatok fölözhetnek le.

Az óriási fejlesztési költségek mellett az új típusú koronavírus elleni vakcina persze anyagilag is megéri, különösen a kisebb cégek számára. Ugyanakkor a szakemberek arra is rámutattak, hogy legalább ekkora a hosszú távú haszon, amelyet a hírnévvel járó márkaépítéssel nyernek.

Forrás: magyarnemzet.hu