„Láss a mosoly mögé, nézz a smink alá”

Ennek oka összetett, szerepe van a félelemnek, a bizalmatlanságnak is, hisz az érintettek hosszabb-rövidebb ideig vannak kitéve szóbeli, lelki, testi, szexuális, gazdasági/anyagi erőszaknak olyan bántalmazó mellett, akihez több szállal is kötődnek.

„…amikor találkoztunk, láttam rajtad az előző napok történéseit. Láttam a feldagadt szád, és láttam a szemed alatti karikákat. Kérdeztem, hogy mi történt, mire Te csak annyit feleltél: …semmi különös…

Mi a különös? … egy elcsattanó pofon biztosan nem lehet „semmi különös”. Az erőszak…, az BŰN! Erőszak a négy fal között, a családon belül. De, mert láttam a nyomait, most már rám is tartozik. Úgy érzem, felelős vagyok a sorsodért!

Megütni Téged senkinek sincs joga! Annak sem, akinek gyerekeket szültél, aki családfenntartónak mondja magát, és akivel éveket éltél le viszonylagos boldogságban.

Igen, a boldogság viszonylagos, a Tiéd is, az enyém is az. Ahány család, annyiféle kapcsolat, annyiféle oldás és kötés.

Nem! Erősnek kell lenned! Erősnek kell lenned magadért, a gyermekeidért.

Tudd, hogy van segítség! El kellett hinned, hogy meg tudod csinálni, újra tudod kezdeni az életet, szenvedés, erőszak és félelem nélkül.

Tedd meg! ÉRTE! ÉRTED?!

Gyakorlatilag bárkiből válhat áldozat… egy pofon is lehet – testi sértés vétsége, a néhány órás „szobafogság” – személyi szabadság megsértése, hogy valamit eltűrjünk, amit nem akarunk – kényszerítés, a tiltakozás ellenére megvalósult szexuális aktus – szexuális kényszerítés, nem kívánt hívások, üzenetek – zaklatás,a gyerek előtt elcsattanó pofon – kiskorú veszélyeztetése.

A kapcsolati erőszak fogalma:

Btk. 212/A. § (1) Aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen

az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít,

a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek tesz ki,

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A zaklatás fogalma:

Btk. 222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki félelemkeltés céljából

mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy

azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki a zaklatást

házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére,

nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve

hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve

követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bántalmazásról beszélni kell! Elmondani egy rokonnak, barátnak, bizalmas ismerősnek a sérelmeket, tájékoztatást, segítséget, támogatást kérni.

Ha valaki a családjában, környezetében tapasztal hozzátartozók közötti erőszakot, és segíteni szeretne a bántalmazottnak, biztosítsa őt támogatásáról, és segítsen megtalálni a megfelelő szakembert a probléma megoldásához. Ehhez az internetet is igénybe lehet venni. (Hasznos telefonszámok, segítő szervezetek a teljesség igénye nélkül.: Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT): +36 80 20-55-20; Dél-Alföldi Régió Szegedi Krízisambulancia: +36 30 781 7951; Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (www.nane.hu) Ökumenikus Segélyszervezet (www.aszeretetnemart.hu).

Ha egy konkrét ügyben szeretne részletesebb információt kapni jogi és egyéb lehetőségeiről, mindenféleképpen keresse fel a megyei rendőr-főkapitányság vagy a rendőrkapitányságok áldozatvédelmi referenseit és/vagy egy szakértő jogászt, a témakörben jártas ügyvédet.

Veszélyhelyzet esetén hívja a 112-es segélyhívó telefonszámot!

Forrás: CSMRFK