A britek is beszálltak a vakcinaversenybe: 90 százalékos oltószert jelentettek
Átlagosan 70 százalékos, de alkalmazási technikáktól függően elérheti a 90 százalékot az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszeripari vállalat közös fejlesztésű koronavírus-vakcinájának hatékonysága – számolt be a társaság hétfőn.
Az egyetemi kutatócsoport szerint a 24 ezer önkéntes bevonásával Nagy-Britanniában, Brazíliában és Dél-Afrikában elvégzett próbák azt mutatták, hogy azok közül, akik két, nagy dózisú hatóanyagot tartalmazó oltást kaptak, 30-an fertőződtek meg később az új típusú koronavírussal. Abban a próbacsoportban viszont, amelynek hatóanyag nélküli szert adtak be, 101 fertőződés történt. Ez a jelentés szerint 62 százalékos hatékonyságnak felel meg. A kutatók ismertetése szerint azonban
a hatékonyság 90 százalékra emelkedett abban a csoportban, amelynek tagjai először egy alacsonyabb, 50 százalékos hatóanyag-tartalmú, majd egy teljes dózisú vakcinát kaptak.
Az oxfordi tudóscsoport számítási módszertana szerint a két alkalmazási módszer hatékonysági átlaga 70,4 százalék. A BBC rádió által hétfőn megszólaltatott szakértők hangsúlyozták, hogy még ez is jóval meghaladja a szezonális influenza elleni oltóanyagok hatékonyságát. Az Oxfordi Egyetem beszámolója szerint a két teljes dózisú, illetve az alacsonyabb és magasabb dózisú oltási kombinációk eltérő hatékonyságára egyelőre nincs magyarázat, de az egyetemi szakértők is hangsúlyozták, hogy az eredmény mindenképpen rendkívül kedvező. A tájékoztatás kiemeli, hogy
a beoltottak közül senkinél nem alakult ki súlyos koronavírus-betegség, senki nem szorult kórházi kezelésre és nem volt olyan súlyosságú mellékhatás sem, amely megkérdőjelezné a vakcina biztonságosságát.
Az egyetem ismertetése szerint az AstraZenecával közösen kifejlesztett, ChAdOx1 nCoV-19 elnevezésű vakcina a náthát okozó adenovírus legyengített változatát tartalmazza. A hatóanyag alapjául alkalmazott vírust genetikailag úgy módosították, hogy az emberi szervezetben se tudjon teljesen kifejlődni. A beszámoló szerint az ilyen típusú, évtizedek óta kutatott és széles körben használt oltóanyagok jelentős előnye, hogy stabilak, gyártásuk és szállításuk könnyű, és normál, 2-8 Celsius-fok közötti hűtőszekrény-hőmérsékleten tárolhatók.
Mindez azt jelenti, hogy a vakcina a már meglévő egészségügyi infrastruktúrán belül, például orvosi rendelőkben és gyógyszertárakban forgalmazható, és ez lehetővé teszi, hogy hatósági jóváhagyás esetén a most kidolgozott koronavírus-oltóanyag alkalmazása nagyon gyorsan megkezdődhet – áll az Oxfordi Egyetem hétfői tájékoztatásában. A beszámoló szerint
az AstraZeneca máris 3 milliárd adag vakcina gyártására kötött nemzetközi szerződéseket.
Andrew Pollard, az oxfordi oltóanyag-fejlesztő csoport igazgatója szerint az eredmények azt mutatják, hogy
a kidolgozott vakcina hatékony és sok emberéletet fog megmenteni.
Pollard professzor megerősítette, hogy az egyik kombinált alkalmazási módszer 90 százalék körüli hatékonyságot eredményez.
Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-kutatási professzora úgy fogalmazott: az elért eredmények alapján
közelebb került az az időpont, amikor véget lehet vetni a SARS-CoV-2 koronavírus okozta pusztításnak.
A Pfizer és a Moderna gyógyszeripari vállalatok a minap bejelentették, hogy az általuk kifejlesztett vakcinák hatékonysága eléri a 95 százalékot, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca oltóanyaga azonban sokkal olcsóbb – hozzávetőleg a hatodába kerül a másik két vakcina árának -, emellett könnyebb a tárolása és a szállítása is.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban megerősítette, hogy 12 millió adag vakcinát kötött le a kormány az uniós keretből, de ha valahol máshol előbb készül el, érdemes onnan is rendelni. A fentiek mellett készül a kínai és az orosz vakcina is, utóbbi a múlt héten meg is érkezett Magyarországra. Azt már korábban is többször hangsúlyozták a döntéshozók, hogy ha elkezdődik Magyarországon a tömeges oltás az mindenképpen ingyenes és önkéntes lesz.
forrás hirado.hu, borítókép illusztráció
