Orbán: december 10-ére 4480 intenzív ágyra lesz szükség

December 10-ére érheti el teljesítőképessége határát a magyar egészségügy. A koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezés legfrissebb kormányzati döntéseiről és a brüsszeli jogállamiság-vitákról is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában.

Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta: az operatív törzs kora reggel áttekintette a járványhelyzetet. A kormányfő azt látja, november 21-én kell majd 2240 intenzív ágy a betegek kezeléséhez (lélegeztetőgéppel). A helyzet komoly, a kormányt is érték veszteségek, meghalt Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadója, akitől az interjúban is elbúcsúzott.

December 10-én 4480 intenzív ágy kell, ez a teljesítőképesség határa. Ekkorra 30-32 ezer ember feküdhet kórházban – ismertette.

Ha a fertőzés túlmegy ezen a határon, akkor is el kell látni az embereket. Ezért órákon belül döntés születik a halasztható műtétek átütemezéséről, hogy minél több ágyat lehessen felszabadítani. Ez szakmai döntés lesz. Az elhunytak statisztikáit elemezve az látszik, 76,1 év az elhunytak átlagéletkora, kérte a fiatalokat, vigyázzanak szüleik, nagyszüleik életére, ne keverjék össze saját egészségi állapotukat az idősebbekével.

Szüleink és nagyszüleink nem pótolhatók. Figyelmet, fegyelmezettséget, belátást kérek a fiataloktól – üzente.

Már csak 700 településen nincs jelen a járvány. 98 óvodát és 7 iskolát kellett bezárni. 23 iskolában távoktatás, 78 iskolában vegyes iskola folyik – ismertette, hozzátéve, ameddig csak lehet, megpróbálják nem bezárni az iskolákat. A nemzeti konzultáció is erre hívott fel. Hét hét van még a téli szünetig, addig kellene kitartani – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: az észszerűség határáig tartják nyitva az oktatási intézményeket. A szakemberek folyamatosan elemzik a helyzetet, s tesznek javaslatokat.

Azt is megjegyezte, egyre több orvos javasolja, ijesszük meg az embereket, hogy döbbenjenek rá a járvány komolyságára. Ő viszont felelősen, őszintén és komolyan akar beszélni a magyarsággal. Állítja, az egészségügy felkészült, ha összefogunk és betartjuk a szabályokat, együtt újra sikerülni fog!

Kellenek-e újabb szigorítások? Ennek lehetőségét folyamatosan mérlegeli a kormány. Úgy látja, hétfő, az újabb intézkedések meghozatala óta jelentősen növekedett a maszkviselési fegyelem. Az üzletek, intézmények ellenőrzése szúrópróbaszerű, folyamatos. Ahol nem tartják be a szabályokat, ott az adott helyet bezárják.

Megerősítette: az egészséget és a gazdaságot egységben kell kezelni, a teljes embert egyben kell nézni és az egész életet, vagyis egyszerre kell védeni az emberi életet, egészséget, valamint a gazdasági működőképességet. A vezetői döntések most emberi döntések – húzta alá.

Ennek jegyében 90 napra kér felhatalmazást a kormány a veszélyhelyzet, rendkívüli jogrend bevezetésére. Orbán úgy fogalmazott, a parlamentben két hétig ment a vita például a maszkviselésről, majd az ellenzék nem szavazta meg a szigorítást, ennek így pedig nincs értelme!

„Mi a szabadságharcosok nemzedéke vagyunk, számunkra a parlament szent, de vannak esetek, amikor gyorsaságra van szükség” – szögezte le, hozzátéve: akármit mond a libernyák nyugati világ, a parlament továbbra is folyamatosan ülésezni fog, de a kormány megkapja a jogot, hogy olyan döntéseket is hozzon, melyeket normális esetben csak az országgyűlésben lehetne megtenni.

Orbán arról is beszélt, látszik a fény az alagút végén, megbízható hírek vannak a nyugati, illetve a kínai, orosz, izraeli vakcináról, tehát 90 nap múlva – ha Isten is megsegít – más lesz a világ, valamennyi védőoltás bizonyosan rendelkezésre fog állni.

Az interjúban a bécsi iszlamista merénylet is szóba került. Bár a járvány köti le gondolatainkat, de ezek a merényletek figyelmeztető lövések, emlékeztetnek arra, hogy másfajta veszélyek is fenyegetik az európai embereket – hangsúlyozta.

Azt mondta: ahogy sok vezető tekinti Európában a migrációt, az öngyilkosság. A bevándorlás ugyanis nem megoldás, nem a gyönyörködtető sokszínűség, hanem maga a probléma, a baj forrása. Magyarország nem szeretne belelépni ebbe a csapdába. Épp az ügyben folyik ellenünk kötelezettségszegési eljárás, ami miatt most baj lett Nizzában és Bécsben – ismertette.

Kifejtette: továbbra is a célunk, hogy a migránsok kívül adják be kérelmüket, ne lépjenek Magyarország területére. A brüsszeli bürokraták ezt támadják, hazánk a jog eszközeivel küzd a bíróságon, s politikai gyakorlatán nem kíván változtatni.

Magyarország keresztény ország, ezt meg akarjuk őrizni. A keresztény kultúra nem tűri az erőszakot, a terrort, ez a kultúra teremti meg békés és biztonságos életünket – mutatott rá, hozzáfűzve, egy jottányit sem enged a keresztény kultúra védelméből.

Ami az uniós kifizetések jogállamisági kritériumokhoz kötését illeti, úgy fogalmazott, ma elsősorban a járvánnyal kellene foglalkozni, a politikai és ideológiai vitáknak nincs szezonja. Talpra kell állítani az európai gazdaságot, s meg kell védeni az emberi életet. A déli országok azonnali gazdasági segítségre szorulnak, míg Magyarországon a következő két év forrásai rendelkezésre állnak – ismertette.

Kiemelte, Magyarország nem zsarolható ország. A jogállamisági vita szerinte politikai vita, ami mögött a migráció húzódik akar. Bármit akar Soros György, nem fogunk migránsokat beengedni. Magyarország hozzá fog jutni a következő két év működési forrásaihoz, a déli államokat pedig meg kell segíteni – vázolta.

Az amerikai választásról szólva kifejtette, nem akarunk morális és politikai ítészek lenni, de egy biztos: Trump elnök Magyarország barátja, soha nem voltak olyan jók a magyar-amerikai kapcsolatok, mint most. 2016 óta 20 százalékkal nőtt például a két ország közötti kereskedelmi forgalom. Egyébként az amerikai nép joga, hogy eldöntse, ki kormányozza Amerikát, az meg a magyar népé, hogy eldöntse, ki kormányozza Magyarországot.