Gyertyagyújtás, harangszó – mindenszentek és halottak napja

A november 1-jei mindenszentek katolikus ünnep: ilyenkor a megdicsőült lelkekről emlékeznek meg, tehát nem csak azokról a szentekről, akik nevesítve vannak a kalendáriumban, hanem minden lélekről, aki üdvösségre jutott.

Ez „a megdicsőült egyház ünnepe”, a halottak napját viszont azoknak a lelkeknek szentelik, akik hitük szerint még a tisztítótűzben szenvednek, vagyis ez „a szenvedő egyház ünnepe”.

Midenszentek után következik halottak napja

A mindenszentek és a halottak napja közötti különbség nem mindenkinek világos, ami nem csoda, hiszen a két, egymást követő ünnepnap „összemosódott” a néphagyományban is.

Estéjét a halottak estéjének is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár egy-két órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére.

Ezen a napon szokás otthon is gyertyát gyújtani, annyi gyertyát, ahány hozzátartozónkra emlékezünk. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából általános, felekezetektől függetlenül az elhunytakról való megemlékezés napjává.

Az angolszász országokban a mindenszentek napját megelőző este, október 31. a halloween, minden szent estéje.

A halloween a kelta samhaintól eredeztethető, amely a halottakhoz kapcsolódik – írja a Live Science. Samhain a kelta naptár utolsó napja, szó szerint a nyár végét jelenti.

Hasonló szokásokkal és tilalmakkal járt, mint amit később a magyar néphagyományban is látunk, például virágot és ételt vittek a sírokra, zárva tartották a templomokat, és nem áldoztak, ahogyan halottak napján sem.

forrás hirado.hu, fotók mti