quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 08. 25. hétfő
  -  Lajos, Patricia
Vásárhely24.com archívum

Webtérképet készítenek az agresszíven terjedő inváziós növényfajokról az SZTE kutatói

2020. október 30.

A magyar természetvédelem jelenlegi legnagyobb kihívása a biológiai invázió. Az élőhelyek megőrzése és az őshonos fajok védelme mellett a lakosság egészségügyi állapota szempontjából is fontos feladat az agresszíven terjedő özönnövények visszaszorítása. A zömében más kontinensről behurcolt vagy betelepített növények közül a parlagfű a legismertebb, de más invazív fajok pollenje is allergén hatású. Az inváziós növények elszaporodása az utóbbi években fokozódott az árterekben, s ennek következtében erősödött az árvizek kockázata.

A biológiai invázió rendkívül gyors folyamat. E rendkívül súlyos környezet- és természetvédelmi probléma megoldására csak akkor van esélyük a természetvédelmi, árvízvédelmi és népegészségügyi szakembereknek, ha tisztán láthatják Magyarország inváziós fertőzöttségének mértékét, annak aktuális térbeli jellemzőit, ha azonosítani tudják a fertőzési gócpontokat, a fajok terjedési útvonalait. Ennek az Inváziós Fajok Országos Térinformatikai Adatbázisának a kialakítása az egyik célja a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének vezetésével és az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének közreműködésével 2020 szeptemberében létrejött kutatócsoportnak. A geográfus, geoinformatikus, ökológus, valamint talajtanos és agrárszakemberek másik célja az összegyűjtött adatok közzététele. E webtérkép segítené az országos léptékű területi, természet- és környezetvédelmi, árvízvédelmi, valamint erdészeti tervezést, továbbá a lakosság felvilágosítását, illetve javítaná a környezettudatosságot, felhívná a figyelmet a probléma fontosságára.

A Plants nevű tudományos folyóiratban jelent meg az SZTE-kutatók publikációja: meghatározták a Dél-Alföldön a selyemkóró terjedését befolyásoló földrajzi tényezők körét, az inváziót okozó környezeti változók súlyát. Országos fedettségben évente kb. 5000 földfelszíni pont fertőzöttségét elemezték az EU LUCAS felszínborítási adatbázisának földfelszíni fényképfelvételei alapján.

A kutatócsoport tagjai megkezdték a hat legelterjedtebb magyarországi inváziós növényfaj – a selyemkóró, a keskenylevelű ezüstfa, az aranyvessző, a gyalogakác, a bálványfa, az akác – térbeli jelenlétét bemutató digitális térképek előállítását. A földfelszíni adatokat műholdas és távérzékelési adatokkal, drónfelvételek térinformatikai elemzésével is kiegészítik. Emellett a természetjárókkal, és természetvédelmi civil szervezetekkel együttműködve közösségi – mobil applikációval – gyűjtött terepi adatokra is számítanak. Az SZTE és Agrártudományi Kutatóközpont szakemberi a vizsgált növényfajok elterjedését webtérképeken teszik majd elérhetővé minden érdeklődő számára.

A kutatók eddigi eredményeikről a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának holnapjáról tab.mta.hu/szegedi-teruleti-bizottsag elérhető online előadásban számolnak majd be 2020. november 12-én 18.10-18.30 óra között. Az előadás beharangozó, kedvcsináló előzetese az alábbi linkről érhető el: youtu.be/nWUvOJtNwpE

(Forrás: SZTE Sajtó; Borítóképen: Példa a kutatócsoport által vizsgált hat özönnövény előfordulási adatbázisából: A selyemkóró (Asclepias syriaca) előfordulása és fertőzésének mértéke a EU LUCAS adatbázis magyarországi földfelszíni pontjain 2009-ben és 2018-ban. (A piros szín a 2009-es a lila szín a 2018-as állapotot jelzi, forrása: u-szeged.hu)