Egyre kevesebb az álláskereső a járvány ellenére is

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője elmondta: Két statisztika van, az egyikben az álláskeresők száma szerepelt, tehát azok kerülnek bele, akik beregisztrálnak a munkaügyi hivatalba, bejelentkeznek álláskeresési járadékra. A másik statisztika a munkanélküliek számát mutatja, ezt a KSH készíti. Az augusztusi adatok a legfrissebbek, eszerint 200 ezer alatt van most ez a mutató.

A korábbi munkaerőhiánynak köszönhetően, akik elvesztették az állásukat, azoknak egy része el tudott helyezkedni az üres álláshelyeken, emiatt nem nőtt meg nagyon a munkanélküliségi ráta.

A kormányzati intézkedéseknek is szerepe van ebben, melyek a munkahelyteremtést és a munkahelymegőrzést támogatták

– fejtette ki Regős.

A szakértő szerint két olyan szektor van, ahol a járvány előtt szintre való visszarendeződés megtörtént. A kiskereskedelem az egyik olyan szektor, ahová most jelentős számú munkavállalót vettek fel, köszönhetően a korlátozó intézkedések feloldásának. A másik szektor a feldolgozóipar, ahol márciusban-áprilisban az okozott problémát, hogy nem érkeztek be alapanyagok, utána pedig a kereslet esett vissza. Egyelőre ebben a szektorban még nem állt minden helyre, de megindult a növekedés.

7-9 százalékos hiánnyal számol a pénzügyminisztérium, ezt a hiányt csökkenteni kell, de sok mindennel kell számolni, a vírus pedig nehezítő tényező és nem tudja senki, hogy mikor lesz vége.

Magyarországon 2 százalék körüli hiány volt jellemző, ezt írja felül ez a rendkívüli járványos év.

Európa több országában többletet produkált a költségvetés az elmúlt években, ezt a többletet 2-3 éven belül Magyarországon is el lehet érni, de először az egyensúlyt kell megtalálni, mert a túl nagy többlet lassíthatja a gazdasági növekedést – fogalmazott a szakértő.

forrás hirado.hu, borítókép illusztráció, mti