A Kárpát-medence képes az energetikai önellátásra!
Rövid emberi beavatkozás után a természeti adottságok meghatározó szerepe újra érvényre jut. Ennek megfelelően jó esély van rá, hogy a Kárpát-medence természetes földrajzi határain belül a biztonságot nyújtó energetikai önellátás is mielőbb megvalósul – írja mérnök olvasónk, Livo László.
Az energetika és a földrajz kapcsolatával foglalkozó írását a szakember úgy kezdi, a természet energiaminimumra törekszik. Folyamatai sebességét lassítja. Úgy tűnik, az emberiség és tevékenysége mint természeti jelenség is ebben a helyzetben van. Tudományos eszközökkel a társadalmaink rendezetlenségének pillanatnyi mértékét (entrópiáját) kiszámíthatjuk. Egy zárt rendszerben, amilyen a mi földi világunk, ez a mutató jobb esetben stagnál vagy növekedhet. Mára a technikának köszönhetően az agyunkat terhelő emberi eredet információhalmaz mérete jelentősen meghaladta a természet többi szegmenséből érkezőt. A társadalmi entrópia ugrásszerű növekedésnek indult. Az emberi agy azonban fajlagos adatfeldolgozási képességének határához érkezni látszik.
„Az elmúlt évszázadok során az emberiség vezető személyiségei koruk haditechnikai csodái okán sokszor vélték úgy, megzabolázták a természetet. Végül mindig csalódniuk kellett. A tudomány ma is óvatosságra int. A természet lassan, de folyamatosan dolgozik. A mindennapokban csupán a számunkra kedvezőtlen, olykor drasztikus történéseket vesszük észre. Az emberiség nagyobb része városokban lakik, a média naponta gondoskodik róla, hogy a természetet a katasztrófák kapcsán az emberi létesítmények rombolójaként mutassa be. Több mint 25 esztendeje annak, hogy naponta bizonygatják, a természeti katasztrófák okozója a földi klíma melegedése az emberiség tevékenysége folytán… Az IPCC (ENSZ pénzelte kormányközi szervezet) által foglalkoztatott ‘tudós teamek’ megdöbbentő szándékú, a valós adatokkal ellenőrizhetetlen politikai és üzleti tartalmú jelentéseket tesznek közzé vitát nem tűrő diktatórikus eszközökkel védve” – vázolja Livo László.
Hozzáteszi: tény, hogy létszámunk lassan eléri a 8 milliárd főt, viszont az élelmezésünk alapját képező mezőgazdaság az állattenyésztés és a földművelés terén is egysíkúvá vált. Mindkét ágazat tömegében 5-5-féle haszonnövény termesztésével, illetve haszonállat tenyésztésével foglalkozik Az ipari technológiák legtöbbje ivóvíz minőségű vizet követel általában a föld alól kitermelve, melyet használat, majd tisztítás után legjobb esetben az élő vizekbe juttatnak. Csoda, hogy a mélységi vízadó rétegek, állóvizek vagyona csökken, a tengerek szintje itt-ott emelkedik?
„Alapanyag-szükségletünk a ritka ércek, fémek, földfémek kinyerésére kényszerít. Mely hatalmas földmunkákkal, felbecsülhetetlen mennyiségű energiafogyasztással és hulladékfelhalmozással jár. A légi és a közúti szállítás meghatározó infrastruktúraként tervezetlen mennyiségű energiahordozót, fel nem mért légszennyezést és a lakható szárazföldi területek természetes viszonyokból való kiszakítását követeli meg. Az elektronikus hírközlés, kommunikáció szintén előre nem megtervezett szennyezést és sűrűn változó elektromágneses teret hoz létre. Az 5G és az önvezető autók vágyott gyakorlatával napjainkban készülünk fokozni a veszélyt…” – figyelmeztet.
Úgy folytatja, mindezek alapján gyorsan kiszámíthatjuk, milyen hatással vagyunk környezetünkre például hőterhelés kapcsán. Éltető napunk folyamatosan 173000 TW1* hő teljesítménnyel melegít minket, melynek 70 %-a bolygónk felületére is eljut. Ebből évente az emberiség 90 %-a által lakott északi féltekére 5,30 1017 kWh hőenergia jut. A 2019. esztendőben az emberiség összesen 600 EJ2* hőenergiát használt fel primer energiahordozókban mérve, amiből az északi féltekén 1,85 1014 kWh hő keletkezett. Kimutathatjuk tehát, hogy Napunkhoz mérten elenyésző mértékben, mintegy 0,03 %-ban melegítjük lakhelyünket.
„Megdöbbentőnek tűnhet, hogy Budapestünk bár nem számíthatjuk az igazán nagy városok közé, mégis a maga 525,13 négyzetkilométerén 3347 fő/km2 népsűrűségű! Ha itt is elvégezzük az előbbi számítást, meglepő eredményt: 4,33 %-ot kapunk. Igaz tehát, hogy a budapestiek 144-szer erősebben melegítik lakókörnyezetüket, mint a vidékiek. Ekkora emberi beavatkozás a városlakók számára negatív élményű helyi mikroklíma-változást okoz” – mutat rá.
Livo László szerint hatalmas mennyiségű energiát fogyasztunk el naponta. Kezdetleges technikánk az energiatípus előállítása és a felhasználási helyre való elvezetése során a felhasznált energia mintegy 70%-ával hőterhelést okozunk környezetünkben. Természetesen a hasznos 30% is hővé válik az alkalmazás során!
A mérnök szerint tudni érdemes, hogy az emberiség megjelenése óta életben maradásunkhoz felnőtt személyenként napi 12 MJ 3* energia mennyiséget tartalmazó étel és 2 liter egészséges ivóvíz elegendő. Mezőgazdaságunk, élelmiszeriparunk és a világot behálózó élelmiszer-kereskedelmünk miatt ennek 8-szorosát használjuk fel személyenként nap mint nap! Az egyéb céljaink elérése tárgyában felhasznált energiamennyiség azonban ettől nagyobb. Személyre vetítve naponta 9,6-szoros. A hosszú távú előrejelzés is elkeserítő, hiszen a felhasznált energia mennyiséghatárok nélküli növekedését valószínűsíti.
„Ami nem is lehet másképp társadalmak közötti versenyben, ahol nem az energiával való takarékosság, hanem az anyagi bevételek szaporodása a mozgatórugó. Ezért is van az, hogy holnapra már az egész földgolyón az energia birtoklása lesz az első számú hatalmi eszköz, mely a társadalmakat segít kordában tartani. Az energia hozzáférhetősége ott és akkor, ahol és amikor szükség van rá, a társadalmak boldogulását határozza meg. A digitális technika eszközeivel a világ bármely pontján folyó energetikai történés észlelhető, követhető, eredménye befolyásolható. Az országokat infrastrukturális vezeték hálózatok kötik össze, melyeken áramló energia vagy energiahordozó haladási irányát, mennyiségét a világ tőzsdéin kötött üzletek határozzák meg. Ezek az alkuk egyes személyek között köttetnek, még akkor is, ha mögöttük országok, ország csoportok, netán földrészek társadalmai és azok polgárai állnak” – írja.
Majd kiemeli: az energiával való ellátás és gazdálkodás a felületes szemlélő számára geopolitikai kérdésnek tűnhet. Azonban a tény elfogadásától függetlenül itt is a természet dönt. „Az energetika ugyanis elsősorban nem természettudomány még akkor sem, ha a számításoknál a természettudományok elméleteit, képleteit és matematikai eszköztárunkat használjuk. Viszont azok az alapok, amire az energetika gyakorlata épül, kizárólag a természet törvényei!” – húzza alá.
A szakember szerint az energetika egy emberi igény kielégítésével foglalkozó tudáshalmaz, mely életünk minden percére kihat. Az energia megszerzésével, előállításával, átalakításával, elosztásával, tárolásával, felhasználásával foglalkozik természeti keretek között. A keret pedig a földrajz, ami valódi természettudomány. Meghatározza az emberi társadalmak természetes határait térben a felszínen, a felett és a felszín alatt is.
A földrajzon keresztül megismerhetjük a természet adta lehetőségeinket pillanatnyi ország- és egyéb határainkon belül és kívül is. Energetikai példát hozva Magyarország domborzati, vízrajzi és éghajlati adottságainak ismeretében kiszámítható a terület eltartó képessége, a mezőgazdaság-ipar optimális aránya, energiahordozókban való gazdagsága, önellátó képessége.
Ami már most Európa földgázellátását illeti, a régebbi és a készülő gerincvezetékek kiindulópontja Oroszország. Európa szempontjából az Oroszország elfoglalta földrajzi terület mindig meghatározó. Ahogyan a történelem is tanúsítja. „Az USA és Oroszország között több mint 5 esztendeje nyíltan folyó gázháború hosszú távon mit sem változtat ezen. A földrajz kedvező az eurázsiai infrastrukturális kapcsolatok kialakításához. Sokkalta inkább, mint a tengereken hajómonstrumokkal történő LNG-szállítás. A szárazföldi infrastruktúra hossza pedig meghatározó nemcsak a hozzáférési, hanem a betáplálási lehetőségek realitásában is” – állítja.
Hozzáfűzi, mindezek alapján hosszabb távon tehát Németország joggal reménykedhet az Északi Áramlat második vezetékének üzemében. Így az európai földgázelosztás első számú hatalma lehet. Ugyanakkor Törökország reménye arra, hogy földgáz kapcsán tartósan beleszólhat az európai politikába, költséges, hiú ábrándnak tűnik. Még akkor is, ha 100 esztendő után újra sikerülne átvennie az iszlám világ irányítását… „A tengereken talált reménykeltő földgázmezők, legyenek bármerre is az ún. világsziget, azaz Eurázsia és Afrika egybefüggő szárazföldje környezetében, földrajzilag regionális ellátásra alkalmasak. Érdemes tekintetbe vennünk, hogy a világra kiterjedő részletes geológiai tudással egyedül az USA geológiai szolgálata rendelkezik. A földrajz sugallta lehetőségeket a felségvizek birtokosai óhajára USA érdekeltségű cégek kutatják meg, s a kitermelés meghatározói is ők…” – részletezi.
„A természet ‘döntéseit’ mai technikánkkal csak rövid távon tudjuk hatástalanítani. Hosszú távon azonban a természet mindig visszaállítja kizárólagos uralmát. Megmaradása érdekében az ember alkalmazkodik. Magyarország például 1000 esztendőn át földrajz adta természetes határai közt működött. Védelmet, megélhetést nyújtva az itt lakóknak. Rövid emberi beavatkozás után napjainkra úgy tűnhet, a természeti adottságok meghatározó szerepe újra érvényre jut. Abban csak reménykedhetünk, hogy a Kárpát-medence természetes földrajzi határain belül a biztonságot nyújtó energetikai önellátás is mielőbb megvalósul” – zárja dolgozatát Livo László.
