Csanádalbertin tartanak gyalogos edzést a Viharsarki Gorzsák
A hagyományőrző egyesület tagjai látványos edzését vasárnap délután 3 órától tekinthetik meg az érdeklődők a csanádalberti sportpályán.
Látványos közelharcban küzdő középkori harcosok – ez jellemzi a Viharsarki Gorzsák történelmi és hagyományőrző egyesület tagjai látványos bemutatóit, s erre számíthat mindenki, aki megtekinti a vasárnapi, a csanádalberti sportpályán kezdődő gyalogos edzésüket is. Kézművesek érdekvédelmi szervezeteként indult el a csapat, mely tagjai tárgyak történelmi hátterével és egyben fönntarthatóságával foglalkoznak. Bár fő profiljuk a IX-X. Század, azaz a honfoglalás és az államalapítás körül élt magyarság, erős kisiparosi érdeklődésüknek köszönhetően több történelmi korszakkal is foglalkoznak, vizsgálják azok összefüggéseit is a tárgyi kultúra változásában.
Harcászati részlegük egyelőre fejlesztés alatt áll. A tájegységnek megfelelően igyekeznek a falusi-, a tanyai- és pásztorvilágból fakadó kulturális, történelmi és néprajzi örökségből is.
A Gorzsa helynév egyébként 1596-ig egy Hódmezővásárhely környékén áll templomos községet jelölt, mely abban az esztendőben végképp elpusztult, s ma már határrészt, s az ott még meglévő tanyavilágot jelöli. Itt található egyébként a világ egyik leghíresebb őskori idolja, a Kökénydombi Vénusz lelőhelye, a vaskorból származó a kökénydombi kunhalommal.
– Dr. Banner János régész írásából olvashatunk továbbá VI. és XI. századi (lovas) temetkezésekről is innen. Bizonytalan forrás alapján hun név is lehetett, viszont Herman Ottó s Virágh Rózsa szerint a gorzsa szó, hogy átalakított, törött kaszát, nádvágó kacort jelent. A száz éve kiadott, s kora tudását összegző Pallas Nagylexikon pedig azt írja még, hogy a gorzsa: „farúd, a végén kiálló szegekkel felfegyverzett szerszám, melyet a jég alatti halászatnál a vezér- vagy hajtóléc hajtására használnak”. Ez a név szépen ötvözi azt a paraszti, pásztori, iparosi, és harci lelkületet melyet szeretnénk tükrözni – írták magukról a Viharsarki Gorzsák…
