Márki-Zay erőlködik: melegezéssel takargatná a borsodi blamázsát

Vásárhely balliberális polgármestere feltette a régi lemezét, és beindította a figyelemelterelő hadműveletet. Nem először játssza ki a melegkártyát: most épp azért homokosozik hevesen, hogy megpróbálja tematizálni a közbeszédet, nehogy a borsodi politikai buktájáról vagy arról legyen szó, mennyibe fáj már városának az önjelölt miniszterelnök-jelölt kudarcos közéleti karrierje.

Pedig arról lesz szó, bármennyire is keserű ez Márki-Zay Péter számára, ugyanis a Borsod megyei 6. választókerületben tartott időközi választásnak ő az egyik legnagyobb politikai vesztese! (A Jobbikból Ballikot gründoló Jakab Péter, valamint az antiszemita kirohanásairól hírhedtté vált MMM–Jobbik-üdvöske, Bíró László mellett.) Miközben a Fidesz-KDNP és Koncz Zsófia hatalmasat nyert a hétvégén, az ellenzéki oldalon a jelenlegi Jobbik totális eljelentéktelenedése és ezzel párhuzamosan a kampánytól elegánsan távol maradó Gyurcsány Ferenc (és neje, Dobrev Klára) izmosodása érhető tetten.

Megbukott Jakab Péter Jobbikja, de megbukott Márki-Zay Péter is, akinek embere, a szerencsi Kossuth-kör aktív tagja súlyos és csúfos vereséget szenvedett. A választók nem kértek a Jobbikból, mely összefogott azzal a Gyurcsánnyal, aki ellen megszerveződött, nem kértek az antiszemita jelöltből, és nem kértek az önjelölt Messiás Márki-Zayból sem. Mint elemzéseinkben bemutattuk, visszautasították annak kizárólagos politikai termékeit: az elvtelen, értékek és tartalom nélküli teljes balliberális összeborulást, valamint a parttalan, korlátlan és öncélú Fidesz-gyűlöletet is.

A miniszterelnök-jelöltségről, majd miniszterelnökségről álmodozó Márki-Zay országos politikai csörtetésében a borsodi időközi választás érezhető törést okozott, az országban több mint két éve megmondóemberként haknizó balliberális politikus súlytalanodása felgyorsult, azzal párhuzamosan, hogy látványosan, kártyavárként omlik össze az a Jobbik-szervezet, amin igyekezett és igyekszik felkapaszkodni. Eközben pedig árván hagyott városában, Hódmezővásárhelyen – ahol máris milliárdos beruházások úsztak el a városvezetés és a hivatal elhúzódó szerencsétlenkedése miatt –, egyre többet és többen gondolkodnak el rajta: meddig mehet ez így tovább, mennyibe került és kerül Vásárhelynek az országos karrierről vizionáló polgármestere kudarcos politikai karrierje?

A bukott Márki-Zay most izzad, erőlködik. Egyre átlátszóbb rossz szokása szerint politikai kutyaszorítóba kerülve azon dolgozik, hogy:

– elterelje a figyelmet hatalmas buktájáról (borsodi vereség, illetve a teljes ellenzéki összefogás és a Fidesz-ellenes gyűlölködés kudarca);
– kínos, kellemetlen ügyeiről (unokatestvére, Hadházy Ákos gyanúsította, vádolta meg épp nyilvánosan korrupciógyanús ügylettel Márki-Zay emberét, Bíró Lászlót, s sajtóhírek szerint, via V24, ezen infóit megosztotta a kedves rokon polgármesterrel is…);
– és mégis valami orbitális nagyotmondással az országos balliberális média címlapjaira vágtázhasson.

Ócska, pitiáner hamiskártyás trükkjével az a célja, hogy ő szövegelhessen, róla beszéljenek a sajtóban és a közéletben, de ne ARRÓL, azaz az ellenzéki térfélen bekövetkező eljelentéktelenedéséről. Ez a bazári politizálás vagy botránypolitizálás az ő igazi terepe, ebben érzi otthon magát, nem az építkezésben. (És ha közben netán még az a remény is felcsillan, hogy a korábban volt jobbradikális Jobbik szanaszét szaladt szimpatizánsait egy reménybeli miniszterelnök-jelölti előválasztás előtt magához lehet édesgetni, az sem egy utolsó szempont.)

Márki-Zay ennek jegyében tette fel a régi lemezét, és indította be a figyelemelterelő hadműveletet. Nem először játssza ki a melegkártyát, és homokosozik hevesen közösségi oldalán mind posztokban, mint a heti élő bejelentkezésében. Ezúttal azt az üzenetet akarja izzadságszagúan célba juttatni, hogy – szerinte – a Fidesz soraiban vannak legtöbben a homoszexuálisok, s „köztudottan” sok meleg van a Fidesz felső pártvezetésében, illetve a KDNP legelső emberei között is van egy „közismerten” meleg ember. Olyat is mondott ennek kapcsán, hogy – szerinte – a balliberális ellenzéknek semmi köze a meleglobbihoz, mert ezen pártok vezetésében kevesebb a homoszexuális, mint a kormánypártokéban. Bejegyzéseinek és „előadásának” gusztustalan, célozgatásokkal és pletykákkal tarkított részleteibe nem is mennénk bele, s azt sem minősítjük, mi alapján, milyen módszerrel és milyen jogcímen listázza, listázná a különféle szexuális beállítottságú embereket a vásárhelyi polgármester. Izzadságszagú kirohanásai önmagukat minősítik, illetve azt, akinek a szájából (klaviatúrájából) ömlenek.

Beszéljünk inkább arról, hogy Márki-Zay Péter belemászott az országos politikába, ahol finoman fogalmazva is pofára esett, miután kizárólagos politikai termékei és személyes pártfogoltja is megbuktak a borsodi voksoláson. Az emberek nemet mondtak a bohóckodására. Nem kértek belőle! S miközben miniszterelnök-jelölti álmait kergette, széthaknizta az országot, a balliberális polgármester magára hagyta városát: nem törődött az ügyeivel, projektjeivel. Így történhetett meg, hogy Vásárhely fejlődése megrekedt, sorra estek és esnek kútba milliárdos beruházásai – a néha „ideiglenesen idehaza tartózkodó” politikus városépítő „tehetségéből” csak okoszebrára és bódékönyvtárra futja… Így aztán egyre erőteljesebben és hangosabban merül fel a kérdés: meddig finanszírozza Vásárhely városa az örökkön-örökké roadshow-zó balliberális polgármester kudarcos politikai karrierjét? A közösségnek polgármesterre lenne (lett volna) szüksége, nem egy önjelölt miniszterelnök-jelöltre, egy politikai celebségre hajtó látszatvezetőre.

Szóval értjük mi, hogy meleg a helyzet, polgármester úr, pontosan értjük…