Néprajzkutató mesélt a község múltjáról a lelei gyerekeknek

Az egykori marosleleiek életét is felvillantó kötetét mutatta be az Országos Könyvtári Napok egyik rendezvényekén a napokban Kerekes Ibolya néprajzkutató, a maroslelei könyvtárban.

A helyi általános iskola nyolcadikos diákjai nagy érdeklődéssel hallgatták Kerekes Ibolya néprajzkutató előadását, aki az Elhalad az idő, Éltek Történetek a Tisza-Maros szögéből című kötetében maroslelei, illetve a Tisza túlpartján fekvő Tápé történetét, az ott élők sorsát, s azon keresztül a két település történelmét gyűjtötte össze, s adta közre.

– A kötet az egyéni életeken keresztül láttatja a történelmet, azaz azt, hogy hogyan hatott a sorsokra – mondta Kerekes Ibolya néprajzkutató, a könyv szerzője.

– A lelei gyerekeknek kifejezetten a Marosleléhez kötődő sorsokat mutattam, be a szeptemberi tápéi könyvbemutatómon beszéltem a kötetben szereplő tápéiak sorsáról. De természetesen beszéltem arról is, hogyan és miként született meg ez a könyv, melyben négy írás kötődik Marosleléhez. Van egy a falu történetét összefoglaló, az uradalmi cselédek életét bemutató, Kurusa Pista bácsiról, illetve Furák Máriáról, aki bábaként, azaz szülésznőként dolgozott a faluban – sorolta a könyv témáit Kerekes Ibolya.

Kerekes Ibolya és Schultz János a maroslelei iskola megbízott igazgatója a lelei templomot ábrázoló képpel

Az előadáson a püspöki uradalomról beszélt, illetve arról, hogy hogyan élte meg Kurusa Pista bácsi a termelőszövetkezeten kívüli – egyébként ritkaságnak számító – életet. A könyv szerzője dolgozott a 2019-ben működését befejező Magyar Tudományos Akadémia – Szegedi Tudományegyetem Vallási Kultúrakutató Csoportban, mely célja volt, hogy a tagjai egy-egy vallási tematikájú könyvet állítsanak össze.

– Maroslele püspöki uradalomhoz tartozott (ezért volt Dessewffyfalva, illetve Püspöklele a neve), így az uradalmi cselédek a csanádi püspök pénzügyi hátterét biztosították. Illetve a falu maga is püspöki birtokon létesült, mely lakói Dessewffy Sándor püspök idején (1902-ben) megválthatták a földjeiket, így az saját tulajdonuk lett. A gyerekek nagyon figyelmesen hallgattak, érdekelte őket a téma – tapasztaltam. Látható volt, hogy szépen felkészítette őket Schultz János tanár úr – mondta Kerekes Ibolya.

A maroslelei származású néprajtkutató könyvében szereplő adatközlők mind rokonai vagy nagyszülei jó barátai, így nem jelentett különös nehézséget, hogy megszólaltassa őket.

A gyerekek, az előadó és Dessewffy Sándor csanádi püspök, aki miatt Dessewffyfalvának is hívták a községet

– Szüleim, nagyszüleim, dédszüleim marosleleiek, bár én már Szegeden születtem, miután a szüleim odaköltöztek. Bár a nagyszüleim a nyolcvanas éve végén elég gyorsan meghaltak egymás után, de biciklivel elég sokat még utána is kikerekeztem hozzájuk a temetőben, illetve keresztapámékhoz. A könyv is az útvonal szerint épül fel, hiszen Szegedről indulva Tápét, a Tápéi rétet, majd a kompon (mintegy) átkelve a lelei uradalomról, majd Maroslelére érve egy helybéli visszaemlékezésé követik egymás sorban. Anyai nagyanyámmal zárul a könyv, mely egy különleges tápéi asszonnyal indul és így egy különleges éltet élő maroslelei asszonnyal zárul – mondta Kerekes Ibolya néprajtkutató.