quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Vásárhely24.com archívum

Lassan korrigálódhat a gazdasági visszaesés

2020. szeptember 30.

A GKI idei harmadik, szeptemberi előrejelzésében azt írta, a 2019. évi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság.

Az intézet az első félévi 6,1 százalékos visszaesés (ezen belül a második negyedévi 13,6 százalékos GDP-zuhanás) után a második fél évben 8 százalék körüli visszaesést tart valószínűnek. Ezen belül a harmadik negyedévben, amikor a járvány hatása kisebb volt, a korlátozottan rendelkezésre álló adatok és a GKI konjunktúraindexe alapján inkább 7, a negyedik negyedévben a magasabb bázis és a járvány hatásai miatt 9 százalék körüli lehet a GDP-csökkenés mértéke.

A GKI jövőre nagy bizonytalanság mellett továbbra is 4,5 százalékos bővülést vár,

és azt feltételezi, hogy az előző év azonos időszakához képest csak a második negyedévben kezdődik meg a növekedés. A magyar GDP változása az EU átlagánál várhatóan kissé kedvezőbb, régiós összehasonlításban viszont csak gyenge-közepes lesz – írták. Ez a prognózis 2020-ra azonos az EU előrejelzésével, 2021-re szóló 4,5 százalékos előrejelzése azonban pesszimistább az EU 6 százalékos prognózisánál. Az EU és az OECD szerint a legtöbb országban a GDP jó esetben 2022-ben érheti el a 2019. évi színvonalat – írták.

Az elemzés szerint a járvány miatt idén a beruházások a GDP-nél is mélyebben, 10 százalékkal esnek vissza. Bár jelentős összegű és olcsó források támogatják a cégek fejlesztéseit, a jövőbeli kereslet nagysága és struktúrája bizonytalan. Emiatt sok vállalkozás elhalasztja korábban tervbe vett beruházását. A GKI előrejelzése szerint a 2020–21-ben a beruházásokon belül az EU-támogatás aránya átlagosan 11–12 százalék lesz. Az EU források dinamizáló hatása 2020 után átmenetileg megszűnik.

Az egyes ágazatok közül idén várhatóan csak a telekom és a pénzügyi szektor lesz GDP-termelésének (szerény, két százalék körüli) bővítésére, a többi ágazat jellemzően 5–10 százalékkal szűkül. Az átlagosnál erőteljesebb, 10 százalék körüli lesz az ipar és az építőipar visszaesése,

kereskedelmi ágazatokon belül maga a kereskedelem még bővülhet is, vendéglátás-turizmus azonban súlyos válságot él át, miként a külön ágazatban szereplő szórakoztatóipar is.

A GKI 2020 átlagában mintegy 2–2,5 százalékos, az év végén 3 százalék körüli foglalkoztatás-csökkenésre, valamint éves átlagban legalább 4,5 százalékos, az év végén 5,5 százalék körüli munkanélküliségre számít a járvány őszi erősödését is figyelembe véve. Jövőre a foglalkoztatás éves átlagban egyszázalékos emelkedése és a munkanélküliség ideihez hasonló, 4,5 százalék körüli alakulása várható, de immár éven belüli folyamatos javulás mellett. Mindemellett tovább fokozódhatnak a foglalkoztatás strukturális feszültségei. Ebben az oktatás romló színvonalának is szerepe van – írták. A demográfiai folyamatok a munkaerő-kínálat zsugorodását vetítik előre.

A GKI reálisnak tartja a tárca 7–9 százalékos prognózisát a GDP-arányos államháztartási hiányra. Mivel a GKI által várt 7 százalékos visszaesés mélyebb a Pénzügyminisztérium mínusz 5,1 százalékos prognózisánál, a 9 százalék környéki deficitnek van nagyobb esélye. Ennek megfelelően a GDP-arányos államadósság a tavalyi 66,4 százalékról 78 százalék körülire emelkedhet, megközelítve a tíz évvel ezelőtti szintet – írták.

Az év eleji 4,7 százalékról májusig érezhetően csökkent a magyar infláció, de 2020 augusztusában már ismét 3,9 százalékra emelkedett, amivel elérte az MNB célsávjának a tetejét. A magyar áremelkedés a legmagasabb az EU-ban, az EU augusztusi átlaga 0,4 százalék volt. A GKI szerint 2020-–1-ben szükséges lehet további, legalább a nem konvencionális eszközökön keresztül a monetáris kondíciók további szigorítása. A forint árfolyama trendszerűen gyengül, mivel az MNB nem látszik változtatni laza monetáris politikáján, 2020-ben 350 forint (az év végén 360) körüli éves átlagos árfolyam várható.

Jövőre 365 forint körüli lehet az éves átlagos euró-árfolyam a GKI szerint.

Az év egészében a folyó fizetési mérleg hiánya hárommilliárd euróra emelkedhet, és hasonló összegű EU-transzfer beáramlásával számolva a finanszírozási képesség 0 körüli, inkább kissé magasabb lehet. Jövőre a külkereskedelmi folyamatok már javíthatnak a folyó fizetési mérlegen, kétmilliárd euró deficitet és az ideihez hasonló EU-transzfert feltételezve, a finanszírozási képesség egymilliárd euró körüli aktívumot mutathat. Az év során, már csak a GDP csökkenése miatt is, az adósságráta emelkedik, ami 2021-ben stabilizálódhat.

 

forrás hirado.hu, borítókép illusztráció, mhirstart.hu