quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 09. 16. kedd
  -  Edit
Makó

Az OECD-országok közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások

2020. szeptember 27.

Az OECD államai közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások – közölte Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke vasárnap az MTI-vel.

Rétvári Bence felidézte, hogy ebben a hónapban jelent meg az OECD éves oktatási jelentése, az „Education at a Glance” 2020-as kiadványa, mely ezen országok oktatási adatait mutatja be. Az elemzés kitér a költségvetési oktatási kiadások alakulására is, amelyek 2012 és 2017 között az OECD országaiban átlagosan évi 1,3 százalékkal nőttek. Magyarországon ez az arány az OECD átlag több, mint háromszorosa, azaz 4 százalék volt – mutatott rá a KDNP alelnöke.

Kifejtette: a bővülésben jelentős szerepe volt az ebben az időszakban zajló 50 százalékos pedagógus béremeléseknek és a több mint 900 helyszínen zajló iskolai fejlesztéseknek. Ezzel az eredménnyel Törökország és Izland után Magyarország áll a tabella harmadik helyén, megelőzve többek között Németországot, Belgiumot, Ausztriát, Finnországot és Svédországot is. Az OECD által is visszajelzett növekvő oktatási ráfordítások is jelzik, hogy Magyarország folyamatosan tudja csökkenteni a különbséget Nyugat-Európához képest – mondta Rétvári Bence.

A kormánypárti politikus kitért arra is, a hároméves kortól kötelező óvodába járás bevezetésének is köszönhető, hogy Magyarországon a 3 és 5 évesek 92 százaléka vesz részt óvodai vagy általános iskolai nevelésben, míg ezzel szemben az OECD-átlag csak 88 százalék.

Ugyanilyen kedvezőek az arányok az egy pedagógusra jutó gyerekek számát tekintve: míg Magyarországon egy pedagógusra 12 gyerek jut, addig az OECD országokban átlagban 14 gyerek. Tehát a legtöbb OECD-országban ugyanannyi diákra jóval kevesebb tanár jut, mint hazánkban. A pedagógus-utánpótlás biztosítása láthatóan a legtöbb országban komoly feladat, de Magyarország eredményesebb ebben, mint sok, nálunk gazdagabb ország – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Megjegyezte: az elemzés kitért a koronavírus-járvány hatásaira is. A jelentés megállapította, hogy Magyarországon az osztálylétszámok megfelelnek az OECD-átlagnak, így a megfelelő óvintézkedések betartása mellett adottak az eredményes védekezés feltételei.

Bár a baloldal rendszeresen támadja a magyar oktatási rendszert, ugyanakkor az OECD adatai számokkal cáfolják a baloldal politikai állításait – mondta a KDNP alelnöke. Kiemelte: a Fidesz-KDNP-kormány által hozott oktatási intézkedéseknek köszönhetően Magyarország az oktatás számos területen gyorsabban tudott haladni, jobb eredményeket tudott elérni, mint a többi OECD-ország.