Farkas Éva Erzsébet: a városépítésben hosszú távon kell gondolkodni

A koronavírus-járvány második hullámában a makóiak egészségének, életének védelme és a munkahelyek megőrzése mellett kiemelt cél a város működőképességének fenntartása – hangsúlyozta lapunknak Makó polgármestere. Farkas Éva Erzsébet azt is elárulta: várakozásaik szerint a visszafoglalkoztatás az idei év végére rendeződik, ám a termelés csak a 2021-es esztendő végén érheti el újra a kiváló 2018-as szintet. És mi a helyzet a makói Fideszben? Cikkünkből ez is kiderül!

– Második ciklusát kezdte polgármesterként a tavaly őszi választási sikert követően. Hogyan értékeli az elmúlt egy évet?

– A 2019. októberi választásokon a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltjeként képviselőtársaimmal nagyon megtisztelő mértékű támogatást kaptunk a makóiaktól. A választási siker részben fontos visszajelzés, hiszen azt mutatja, a makóiak pozitívan értékelik a mögöttünk hagyott öt esztendő munkáját, részben komoly felelősség, hiszen a bizalmat meg szeretnénk szolgálni. A 2014 óta elért sikerek nem egy ember, hanem a csapatmunka eredményei, és óriási szerepe van annak, hogy szinte valamennyi kezdeményezésünkhöz segítséget kaptunk a Kormánytól, valamint Lázár Jánostól. Kevés városnak, térségnek van olyan aktív és erős politikai érdekérvényesítő képességekkel rendelkező országgyűlési képviselője, mint Vásárhely-Makó térségének. Rengeteg támogatást kaptunk a Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzattól is, a helyi képviselő-testületi többségünk elkötelezettsége és kreativitása révén pedig olyan fejlesztések, közösségépítő programok indulhattak el az utóbbi időszakban, amelyek hosszú évekre meghatározzák Makó jövőjét. Azon dolgozunk, hogy a közösség gyarapodása, fejlődése érdekében ezek az együttműködések a jövőben is legalább ennyire hatékonyak és eredményesek legyenek.

– Mit sikerült megvalósítani a tervek közül, mire a legbüszkébb, illetve hol lát leginkább hiányosságokat?

– 2019-ben tízéves programot állítottunk össze. Egy város működtetése és fejlesztése érdekében nemcsak azon a hídon kell átmennünk, ami épp előttünk fekszik, de el kell kezdenünk újakat is tervezni és építeni, hogy át tudjunk majd kelni rajtuk, amikor odaérünk. Bár a városvezetők négy évre kapnak felhatalmazást, a város fejlődése nem állhat meg a ciklus végén, a felelős vezető hosszú távra tervez, nem a saját, hanem a közösség érdekében. A makóiak széleskörű bevonásával ezért felmértük, melyek lehetnek Makó kitörési pontjai. Első helyen a turizmusra építettünk, a koronavírus-járvány azonban megmutatta: nagyon helyesen tettünk, hogy nem csak ezen az egy lábon állunk. A pandémia most leginkább az idegenforgalmat és a vendéglátóipart sújtja, de a belföldi turizmus felértékelődhet az előttünk álló években. A második tartópillérünk éppen ezért a munkahelyteremtő és munkahelymegtartó képességhez kapcsolódó beruházások és támogatási programok megvalósítása, a harmadik pedig a fiatalság megtartása, támogatása volt. Hisszük, ez a háromlábú szék a lehető legstabilabb, ugyanakkor külön szerencsés, ha háttámlája is van: Makó esetében ez maga a település brandje, arculata, környezete, speciálisan a Makovecz-örökség. Végül, de nem utolsósorban június 4-étől megyénk felvette a Csongrád-Csanád nevet, amit Lázár János országgyűlési képviselő kezdeményezésére 2017 októberében egyhangúlag szavazott meg a Parlament. Ez az átnevezés nemcsak városunk szellemi-történelmi méltóságát adja vissza, de reményeink szerint komoly kulturális és gazdasági hozadéka is lesz számunkra a jövőben. Erre a vázra építkezve kezdte meg tevékenységét az új közgyűlés, illetve a városvezetés tavaly ősszel, s indítottuk el a következő tíz év fejlesztéseivel kapcsolatos előkészítő munkát.

– Ezt akasztotta meg aztán tavasszal a koronavírus-járvány. Hogyan érintette, mennyiben befolyásolta a munkájukat a Covid-19 magyarországi megérkezése, illetve maga a pandémia?

– Március 4-én fogadtuk el az idei évi költségvetést, és megfogalmaztuk a következő tíz év kiemelt célterületeit, de mire nekiláttunk volna a végrehajtásnak, s megkezdhettük volna az érdemi munkát, március 11-én már veszélyhelyzetet és rendkívüli jogrendet kellett hirdetnie a kormánynak. Ebben az időszakban úgy kellett átalakítanunk a működésünket, hogy két kiemelt feladat tornyosult előttünk: a makói emberek életének, egészségének védelme, valamit a munkahelyek megtartása, a munkabérek megőrzése. Szerencsére a tavalyi és az idei évben több, a munkahelyteremtéshez és megtartáshoz kapcsolódó beruházást, kapacitásbővítést adtak át az ipari parkban lévő cégek: a Continental, a Givaudan, a Duocor, a Dancsi és Társa, de a Váll-Kernél is egyeztetés alatt áll újabb logisztikai csarnokok építése. A foglalkoztatás megtartását, bővítését szolgálja, hogy a Területi Operatív Program keretében a kormányhivatallal együttműködésben már korábban foglalkoztatási irodát nyitottunk a városban. Ehhez önkormányzatunk újabb 360 milliós forintos támogatást nyert a következő két évre, tehát 2022. december 31-éig. A program keretében összekötjük a munkát keresőket és a foglakoztatókat, bértámogatást, bérkiegészítést nyújtunk vagy éppen az utazási költséghez járulunk hozzá. Hangsúlyosan odafigyelünk a helyi kis- és középvállalkozások, valamint a nagyobb cégeink támogatására. Komoly eredménynek tartom, hogy a járvány előtt 3 százalék alá tudtuk szorítani a munkanélküliséget, ami ugyan március-áprilisban sajnos 7 százalékra emelkedett, de mostanra a visszafoglalkoztatások és a kapacitásbővítések következtében ismét 4,5 százalék körülre esett vissza. A legnagyobb cégek vezetőivel tartott egyeztetések alapján azt mondhatom, várakozásaink szerint a visszafoglalkoztatás az idei év végére rendeződik, ám a termelés csak a 2021-es esztendő végén érheti el újra az egészen kiváló 2018-as szintet. Ez pedig a város működését is nagymértékben befolyásolja, tekintettel arra, az adóbevételünk jelenti a legjelentősebb gazdasági forrást.

– Nyakunkon a koronavírus-járvány második hulláma, ami komolyabbnak tűnik, mint az első. Milyen intézkedéseket tervez az önkormányzat?

– Az első hullámban nem követelt halálos áldozatot a járvány Makón, és továbbra is a legfontosabb számunkra a helyi emberek életének, egészségének a védelme. Szeretném, ha a járvány miatt egyetlen makóit sem veszítenénk el. Nehéz idők jönnek. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megvédjük a makóiakat, ez azonban csak közösen, együtt sikerülhet. A második hullámban sokkal komolyabb a személyes felelősség, mint tavasszal, amikor inkább a közösségi felelősségvállalás dominált. Arra igyekszünk felhívni a makóiak figyelmét, hogy csak a higiéniai és járványügyi szabályok lehető legszigorúbb betartásával tudjuk megelőzni a járvány elterjedését a városban. Ez pedig mindannyiunk közös érdeke.       

– A járványhelyzet, mint ön is említette, most valóban nem kedvez a fürdőknek, de ha mindez elmúlik, a turizmus továbbra is az egyik legnagyobb húzóereje lehet a helyi gazdaságnak. Mennyire sikerült átvészelni a járványhelyzetet, és megőrizni a fürdő vonzerejét?

– A rendkívüli jogrend időszakában is mindent elkövettünk azért, hogy amíg csak lehet, száz százalékban fenntartsuk az önkormányzati cégek, intézmények működését és munkahelymegtartó képességét. Sok család megélhetése függ ettől. A legkiemeltebb figyelmet valóban a Hagymatikum Gyógyfürdő kapta: június 30-áig állami támogatást is igénybe tudtunk venni, amelynek köszönhetően a bezárás idején képesek voltunk finanszírozni közel 110 munkavállalónk bérét. Természetesen a jövőben is erre törekszünk. Ebben komoly segítséget jelentett, hogy a nyáron, amikor szabad volt a határátlépés, a tavalyihoz hasonló szintre állt vissza a fürdő látogatottsága. A határok lezárása miatt most a belföldi turizmusban rejlő lehetőségekre összpontosítottunk, amelyben komoly potenciál rejlik. Öröm és büszkeség, hogy 30 százalékkal növeltük belföldi látogatottságunkat. A gyógyászati szolgáltatásaink megerősítésével elértük, hogy ez a szegmensünk a korábbiakhoz képest több mint 100 százalékkal nagyobb látogatottságot produkál, az ebből származó állami normatívának és a hosszú hétvégék belföldi turizmusának köszönhetően a fürdő egyelőre kitermeli saját költségvetését. A képviselő-testület korábban 200 milliós forintos támogatást biztosított a működésre, amiből a korlátozások miatt 50 millió forintot kellett felhasználni. Most úgy látjuk, hogy a fürdő büdzséjének egyensúlya biztosított, már amennyiben nem lesznek újra szigorúbb korlátozások…

– Hogy áll a Hagymatikum Gyógyfürdő bővítése, amire évek óta várnak a makóiak?

– Fontos tudni, hogy a beruházás két ütemben valósulhat majd meg. Az első ütem a jelenlegi épületek bővítésére vonatkozik bruttó 4,3 milliárd forintos támogatási keretből. A tavaly augusztusban megjelent kiviteli közbeszerzés idén januárra zajlott le, majd néhány hónappal később a szakmai bírálóbizottság eredménytelenné nyilvánította, mert az ajánlattevők sokkal magasabb összegű ajánlatot tettek, mint amennyi rendelkezésre állt. 2020. január 1-jétől pedig a nettó 700 millió forint feletti állami beruházásokat központilag a Beruházási Ügynökség bonyolítja le, így a következő közbeszerzési eljárást már ez az állami szervezet indítja el. Az önkormányzat az eredménytelenné nyilvánítást követően haladéktalanul, teljes körűen átadta nekik a dokumentumokat, most már a Beruházási Ügynökségen múlik, mikor írja ki a közbeszerzést.

– A makói vállalkozások számára konzultációt hirdettek a koronavírus-járvány első hulláma idején. Jellemzően mit válaszoltak, hogyan érintette a makói cégeket a Covid-19 támadása? Melyek a legnagyobb problémáik, s hogyan tudnak nekik segíteni?

– A járványügyi helyzetben folyamatosan igyekeztünk tájékoztatást adni a lakosságnak valamennyi létező kommunikációs csatornán, de legalább ilyen fontos volt, hogy mi is visszacsatolást kapjunk: hogyan érinti a pandémia az egyes közösségeket, civil és nyugdíjas szervezeteket, oktatási intézményeket, vállalkozásokat. Ezen információk birtokában, az országos intézkedésekhez igazodva hoztuk meg a helyi döntéseket. Kiemelt célunk volt, hogy felmérjük a helyi vállalkozások működését, és rálátást kapjunk arra, hogyan és miben tudunk nekik segíteni. Mintegy 400 válasz érkezett az online konzultáción. Kiderült, a nagyobb cégek elsősorban a munkahelymegtartó és munkabér-támogatásokat vették igénybe. Ugyanakkor az is kitűnt, Makón szerencsére úgy általában nem roppantotta meg a vállalkozásokat az első hullám, ez alól csak egy-két, éppen induló cég volt a kivétel. Az egyéb szolgáltatásokban érdekelt helyi vállalkozásoknak az önkormányzat is igyekezett segítséget nyújtani: a nem lakáscélú bérleményeknél, üzlethelyiségeknél 50, illetve 100 százalékos bérletidíj-támogatást biztosítottunk, a városi piacon pedig 30, illetve 50 százalékos helypénz-, valamint bérletidíj-támogatást adtunk a mezőgazdasági vállalkozásból élőknek. Nyáron a belföldi turizmus megélénkülésével a szálláshelyadóknál is rendeződtek a gazdasági viszonyok. Jól látszik, hogy jelenleg leginkább a kis- és közepes vállalkozásoknak van szükségük támogatásokra, ez ügyben felvettük a kapcsolatot a kormányhivatallal, és a terveink szerint a már említett foglalkoztatási paktumon keresztül fogunk tudni segítséget nyújtani nekik a következő időszakban.

– A nagyobb létszámú lakossági fórumok helyett most nyáron – értelemszerűen a higiéniai előírások figyelembe vételével – szűkebb körű fogadóórákat tartottak a képviselők, mik voltak ezeknek a legfontosabb tapasztalatai?

– Miután három hónapig igencsak szigorúan korlátozott életmódot folytatott a lakosság, fontosnak éreztük, hogy a nyáron az online és a telefonos kapcsolattartást kiegészítve – természetesen szigorúan odafigyelve a higiéniai szabályokra – személyes, városrészi fogadóórákat hirdessünk meg képviselőtársaimmal. Úgy tapasztaltuk, az emberek elsősorban magát a személyes találkozást várták, így saját, akár családi ügyeikről is szó esett a javarészt városüzemeltetési kérdések – járdafelújítások, parkolási lehetőségek, szennyvízberuházáshoz kapcsolódó garanciális javítások, a zöldfelületek kezelése, a fák állapota – mellett. A felmerült problémákat, javaslatokat városrészenként leltároztuk munkatársainkkal, és ütemezve, a költségvetési kerethez mérten igyekszünk is azokat megoldani, orvosolni.

– Az Erzsébet-házban ezen a nyáron hét héten keresztül zajlottak a táborok, nagy sikerrel. Hogy látja, sikerült elérni a célt, amiért létrehozták? Mik a közeljövőbeli tervek?

– Az Erzsébet-házat – mint általában a legjobb dolgokat – civil kezdeményezés hívta életre igen nemes céllal. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke ajánlotta fel az épületet az Angyalsóhaj Alapítvány vagyonkezelésébe, példamutató, jelentős civil, vállalkozói összefogás révén újult meg, és éppen egy éve, 2019. szeptember 21-én adtuk át Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, Lázár János országgyűlési képviselő és a püspök úr jelenlétében. A működésével több célt tűztünk ki. Az egyik fő küldetés a sérült fiatal felnőttek terápiás foglalkoztatása. Ezt két helyiség szolgálja, ahol fény- és hangterápiás kezelésekre, illetve mozgássérült fiatalok terápiájára nyílik mód, az udvaron pedig csodálatos zöld környezetben ló- és kutyaterápiára van lehetőség. A szükséges dokumentumokat szakemberek segítségével állíttatta össze az alapítvány, az engedélyeztetés folyamatban van. Emellett az Erzsébet-ház profiljában szerepel a civil szervezetek befogadása, azaz otthont biztosít ezek tevékenységének is, ahogy az a nyáron is történt. Júniustól lehetőségünk nyílt nyári táborok lebonyolítására, az alapítvány pedig egészséges és sérült fiatalokat is táboroztatott. Hatalmas ajándéknak tekintem, hogy széles körű összefogás révén ingyenesen tudtuk ezt biztosítani a szépszámú táborlakónak. Végül, de nem utolsósorban az is célja az Erzsébet-háznak, hogy művészeti fórumokkal, találkozásokkal és a tehetséggondozás felkarolásával teret adjon az ifjú, tehetséges makói művészeknek.

– Mit szól ahhoz a pletykákhoz, hogy „konfliktus van a makói kormánypárti politikusok között”? Meg tudja erősíteni, hogy nincs teljes egyetértés házon belül a makói Fideszben?

– Egy közösségben, főleg egy politikai közösségben akkor van igazán gond, ha mindig mindenben teljes az egyetértés. Korábbi vezetői feladataim során is azt tapasztaltam meg, a kisebb-nagyobb viták nemhogy rontják, de előreviszik a dolgokat. Harcosokra és csapatépítőkre egyaránt nagy szükség van. A különböző nézőpontok ütköztetésével stabilabb, életképesebb megoldások születhetnek, mintha csak egyetlen személy döntene. Ha tehát van is bárminemű vita a politikai családunkon belül, az soha nem személyes jellegű, hanem a város és a közösség fejlődése érdekében történik. Női polgármesterként szerencsésnek mondhatom magam, mert két markáns és határozott férfi van mellettem a város vezetésében. Czirbus Gábort a választókerületi elnökkel egyeztetve kértem fel alpolgármesternek. Korábban együtt dolgoztam vele a makói tankerületnél, ismertem, bíztam abban, hogy a város vezetésében értékes munkatársam lesz, többek között, hogy minél szorosabb kapcsolatot tudunk kiépíteni a Makón működő több mint 30 sportegyesülettel. Mágori András Józsefhez, a Fidesz-KDNP frakcióvezetőjéhez, települési képviselőhöz, több mint húsz éves ismeretség fűz, mely idő alatt megismerhettem mind az emberi, mind a politikai elkötelezettségét, mérhetetlenül nagy lojalitását szülővárosához. Makó jelene és jövője szívügye, nemcsak városi honatyaként, hanem megyei közgyűlés tagjaként is. Mindketten igen aktív munkatársaim, sokrétű feladatot látnak el a városüzemeltetés, az egyesületek működtetése és a város stratégiai irányvonalának meghatározása terén. Szeretném kiemelni, nemcsak a város, de a Fidesz iránti elkötelezettségük is példaértékű, amire a továbbiakban is építeni kívánunk a kormánnyal való együttműködésben.

Szerző: Nagy Szabolcs, Pintér M. Lajos

Fotók: Gémes Sándor