Az elmúlt évtized nyertese a természetvédelem
A hazai nemzeti parkok bővelkednek kincsekben, érdemes ezeket felfedezni. Az elmúlt tíz évben több mint hatvanmilliárd forintot költött a kormány a természetvédelemre.
Melyik magyar tájegység jellegzetes madara a fehérhátú fakopáncs vagy a kék vércse? Hol vannak a legillatosabb levendulamezők? És mire használható az istenfa? A hazai nemzeti parkok bővelkednek kincsekben, érdemes ezeket felfedezni.
A Balaton-felvidéknek például a somkóró az egyik jellegzetes növénye, amit a gyógyászatban hasznosítunk a vizenyők, ödémák kezelésére, és enyhe vérhígító hatása is van. Ilyenkor ősszel már a bogyós termések, a galagonya például, ami megtalálható, hamarosan a csipkebogyó, a boróka lesz a fő gyógynövény ebben az időszakban – mondta Takács Tamás fitoterapeuta az M1 Kék bolygó című műsorában.
Már több mint kétszáz termelő, mintegy ezer terméke viselheti a nemzeti parki védjegyet. Az elismeréshez kiváló minőségre van szükség, amelyhez elengedhetetlen a természeti értékeink megóvásáért tett erőfeszítés.
Ezt hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök is, amikor megnyitotta a nemzeti parkok hetét: „A természet biológiai sokféleségét meg kell óvnunk, legfőképp önmagunktól. Mert mi tudunk törvényeket alkotni a táj védelmére, de mi tesszük le a tájvédelmi körzethatárra az illegális hulladékot is. Mi létesítünk nemzeti parkokat is, és mi vagyunk, akik nem tartják tiszteletben annak szabályait. Csak akkor érhetünk célhoz, ha a jó szándékú tenni akarást erősebbé tesszük, mint a természetkárosítást. A nemzeti parkok hete ezt szeretné elérni. Minden nemzeti park kiváló terep, ahol a fejlesztéseken, programokon, látnivalókon, az ökoturizmuson keresztül összeér a természet ösztönös szeretete és tudatos védelme.”
Ez a szeretet sugárzik a nemzeti parkokban dolgozókról is, akik áldozatos munkájukkal például a Natura 2000 program keretében számos fajt próbálnak megvédeni a kihalástól.
Akkor, amikor a kék vércséről beszélünk, akkor a szürkemarha-tartással is összekapcsoljuk. Mi is a köze a kettőnek egymáshoz? Az, hogy a szürke marha megfelelő minőségben lelegeli azt a területet, amely ennek a fajnak, a szalakótának és a kék vércsének nagyon jó táplálkozó területe. És így körülbelül százszorosra növekedett az állomány mióta ezeket a programokat folytatjuk – közölte Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park igazgatója.
Az élővilág védelme mellett a nemzeti parkok kiemelt hangsúlyt fektetnek az ökoturizmusra is.
Számos látogatóközpont, kiállítóhely, tájház, erdei iskola és tanösvény szolgálja a kikapcsolódni vágyó kicsiket és nagyokat egyaránt.
„Az elmúlt tíz évben folyamatosan fejlesztettük ezt az infrastruktúra-hálózatot, több mint hatvanmilliárd forintot költöttünk természetvédelemre. A nemzeti parkok legalább száznyolcvan projektet hajtottak végre, és mintegy háromszázezer hektáron javították a környezetünk állapotát” – fogalmazott Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára.
A fejlesztések pedig nem is állhatnak meg, hiszen a természetjárók száma évről évre nő.
„Az elmúlt évben kétszeresére növekedett a látogatói szám a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának területén, és azt is el kell mondanom, hogy egyre inkább tapasztalom azt, hogy növekszik a társadalom tudatossága, a természetvédelem és a természet értékeinek megőrzése terén” – mondta Rónai Kálmánné.
Az idén kiemelt figyelmet kapott az Őrségi Nemzeti Park, amely gazdag élővilága és népi kulturális értékei mellett, zöld aranyáról a leginkább ismert. Ez utóbbit minden évben meg is ünneplik a tökfesztivál keretében. Kár kihagyni, legalább egyszer ezen mindenkinek részt kell vennie.
„Részben azoknak nyújt felüdülést, akik nagyon sokat dolgoznak azért, hogy a tökmagból tökmagolaj legyen, másrészt pedig kulturális és gasztronómiai élményeket nyújt a fesztivál” – mondta el Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója.
Egy biztos, bármelyik nemzeti parkot is választják úti célnak, látnivalóban és programokban nem lesz hiány.
Forrás: hirado.hu
