Lázár: ha kimaxolnánk az agrárbizniszt, az iparral vetekedne a súlya!

Csukott szemmel, látatlanul öntené a pénzt a magyar élelmiszer- és feldolgozóiparba térségünk országgyűlési képviselője, aki szerint bátor lépésekkel, például kiskereskedelmi különadókkal kell kiszorítani a nyugatiakat. Nincs új a nap alatt: követni kellene a lengyelek példáját, bátran, határozottan.

Ha kimaxolnánk a hazai agrárbizniszben rejlő lehetőségeket az alapanyag-termeléstől a feldolgozáson át az inputig (vegyszer-, műtrágyagyártás), akkor az az ágazat ugyanúgy a magyar GDP 22-25 százalékát tudná adni, mint az ipar – nem kevesebbet állít Lázár János országgyűlési képviselő, aki Agrár New Dealt és új szemléletű vidékfejlesztést sürget.

A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosa a New Deal a hazai mezőgazdaságban című videóinterjújának első részében kiemelte: Ausztria és Lengyelország példája is mutatja, hogy az az ország lehet sikeres, mely a termőföldtől az alapanyag-előállításon és a feldolgozáson át az értékesítésig bezárólag saját kezében tartja a termelési láncot, és abba a nagyok mellett a kisebb gazdálkodókat is integrálja. A beszélgetés második epizódjában aláhúzta: fejlesztés és szaktudás nélkül nincs esélye a magyar agráriumnak.

Elárulta, jelenleg gőzerővel dolgozik azon, hogy a Szent István Egyetem keretében olyan integrált, magyar agráregyetem jöjjön létre, mely vetekszik a holland, a német és a lengyel riválisokkal. „A mai magyar felsőoktatás még mindig a szocialista nagyüzem számára képez agronómusokat, pedig a mai modern nagyüzem mást kíván. Nekünk nem agronómusokat kell képeznünk, hanem olyan embereket, akik saját maguk is tudnak gazdálkodni. Tulajdonosi szemlélettel rendelkező, önálló gazdasági tevékenységet folytatni képes, felsőfokú képzettséggel rendelkező szakembereket, akik akár néhány száz hektáron is képesek hatékonyan gazdálkodni” – fogalmazott.

Lázár szerint ha valamikor, hát most megvan rá az esély, hogy az agrárium valóban a nemzet jövőjét jelentse. Ám ehhez bátor és határozott kormányzati intézkedésekre van szükség. Mint mondta, ő személy szerint „nem riadna vissza attól, hogy külföldről vegyük meg a tudást”, azaz a megerősítendő magyar agráregyetemen nemzetközi professzorok képezzék a magyar hallgatókat. A szeme előtt a lengyel példa lebeg: a varsói agráregyetem hasonló módszerrel 15 év alatt a semmiből futott az európai top3-ba, miközben párhuzamosan a lengyel mezőgazdaság, élelmiszer- és feldolgozóipar is „dobbantott”, lekörözte a magyart.

A képviselő úgy folytatta, sürgető feladat, hogy az élelmiszer-kereskedelemben megteremtsük a magyarok szerepét, mert ebben jelenleg „zéró magyar pozíció van”. Így pedig értelemszerűen nem lehet befolyásolni a magyar élelmiszeripar, feldolgozást és alapanyag-termelést, mert a globalizáció következtében ez a rendszer láncolatban működik, láncolaton alapul. „Az energetikában és a bankszektorban megteremtettük a magyar többséget, a legnagyobb hiátusnak azt tartom, hogy az élelmiszer vonatkozásában ez nem történt meg” – szögezte le.

Az országgyűlési képviselő szerint ugyanis egy 35-40 éves magyar ember személyes függetlenségét három körülmény határozza meg: kitől veszi a pénzét, kitől veszi az energiát, amivel működteti az otthonát és az életét, illetve kitől veszi az élelmet, mellyel a szervezetét működésben tartja. Lázár az élelmiszer-kereskedelem tekintetében is a lengyel példát követné. „A lengyelek bevezették a kiskereskedelmi különadót, és az Európai Bíróságon megnyerték a pert. Mi ezzel szemben meghátráltunk, ezt hadd rójam fel fideszesként. A nemzeti oldalnak bátor lépésekre van szüksége, hogy kiszorítsa a nyugatiakat!” – mutatott irányt.

Végezetül úgy összegzett: az agrárium megszervezése kulcskérdés, mert ez adja a vidék elitjét, ez biztosítja a vidék megtartó képességét. Ahhoz, hogy versenyképessé váljunk, mihamarabb minőségi képzésre van tehát szükség, valamint „az élelmiszeriparba és a feldolgozóiparba csukott szemmel, látatlanul kellene önteni a pénzt, a kicsiknek, a közepeseknek és a nagyoknak egyaránt” – jelenleg ugyanis az a szomorú valóság, hogy nincs olyan élelmiszer-ipari vállalkozásunk, mely igazán fajsúlyosnak számítana az EU piacán.

Az interjú második részét ide kattintva tekinthetik meg:

Az 1. rész:

Borítókép: Lázár János hivatalos oldala