Az apátfalvi homokzátonyra vetődtünk – drónos videó és fotók

Egy könnyed, ám érdekes témát találtunk e hétre. A Maros alacsony vízállásának köszönhetően több helyen kisebb-nagyobb homokzátonyok jelentek meg a folyó medrében. Apátfalvánál, a lúdvári szakaszon az egyik homokpad önálló élővilággal rendelkezik. Erre mi is felmerészkedtünk. A Maros partján az elején kisebb akadályba ütköztünk, várakozásunknál mélyebb, süppedősebb iszap fogadott minket, amely természetesen nem állíthatta meg tervünket. Gyakorlatilag alsónadrágig kellett vetkőznünk ahhoz, hogy ne áztassuk el ruháinkat.

A némi nehézséget leküzdve alig egy perces vízben sétálással átértünk a hatalmas homokzátonyra. Ezen a különleges természeti képződményen egy kis erdő található, vagyis a sziget olyannyira kiemelkedik a folyó vizéből, hogy kevésbé alacsony vízállás esetén is szigetet alkot, ezért tudnak a fák megmaradni rajta. Az érzés, hogy itt sétálhattunk különleges, hiszen valóban szigetről van szó, mindegyik oldalról víz veszi körbe. A szigeten több kisebb, kevesebb nagyobb kagylót is láttunk. Először nézzék meg videónkat.

A kezdeti nehézségek után bő 10 m-es vízben sétálás után máris a homokzátonyon találhatjuk magunkat. A -88 cm-es vízállás mellett a legmélyebb ponton combig ért a víz.

Látható mód az apátfalvi látogatásunk előtti napokban még magasabb lehetett a vízállás.

A homokpadon néhány nagyobb fa akadt fent. A legnagyobb már tavaly is megtalálható volt. A kisebbeket a folyó vízállásának emelkedésével a víz el fogja sodorni.

A lábunk előtt kézfejnyi nagyságú kagylókat is láttunk. Kisebbekből sokkal több van.

A sziget egy “kis Balatont” is rejteget. Egész pontosan arról van szó, hogy egy mélyebb, viszonylag hosszabb részen pangó víz alakult ki. A kb. 10 cm-es mélységű víz a délutáni órákra felmelegszik. A Maros 22 fokos hőmérséklete mellett közel 30 fokosra becsültük a “kis Balaton” vízhőmérsékletét.

Felfigyeltünk (pontosabban lefele ? ) egy furcsaságra a pangó vízben. Ezeket a csíkokat kagylók vájják a homokba. Rendkívül lassan kúsznak a sekély vízben.

A legalább 250-300 m hosszú homokzátony távolabbi végét is megnéztük.

A víz erős sodrására a homokzátony víz alatt lévő részén fennakadt faágak által okozott fodrozódásból következhetünk. A román oldalnál jóval mélyebb a víz, ne próbáljunk meg átmenni a túlpartra, amely Románia része.

Mókás kedvünkben a Maros víztükrén szelfizhetünk.

Korábbi idegenforgalmi, természetjárással kapcsolatos felvételeinket ide kattintva tekinthetik meg.

Videó: Somogyi József

Fotók: Bodrogi Attila