Komoly járványügyi eljárásokat vezettek be az iskolákban, szerte a világon

Az UNESCO adatai szerint a koronavírus-járvány miatt az első hullámban elrendelt iskolabezárások több mint másfél milliárd gyereket érintettek. Most, ősszel, az új tanév kezdetén minden ország azzal a dilemmával küzd, hogy megnyissa-e és milyen feltételekkel nyissa meg az iskolákat. A hagyományos oktatás egyrészt fontos a tanulók, főleg a kicsik szociális fejlődése és mentális egészsége szempontjából, másrészt viszont az iskolák könnyen járványgócpontokká válhatnak.

Európa legtöbb államában úgy döntöttek, hogy ősztől a hagyományos oktatási rendszerre állnak vissza, az iskolák ismét fogadják a tanulókat. A koronavírusról szerzett eddigi ismeretek szerint ugyanis a gyerekek kevésbé vannak kitéve a vírus jelentette veszélynek – hangzott el az M1 Világ című műsorában.

Ha az iskolákban betartják a járványügyi szabályokat, a gyermekek biztonságban lehetnek. Mentális egészségük és szocializációjuk miatt fontos, hogy kortársaik között lehessenek. Csakhogy elég egy fertőzött gyermek az iskolában, aki többeknek is átadhatja a vírust. A betegség azonban nem elsősorban rájuk, hanem felnőtt családtagjaikra, idős rokonaikra is veszélyes. De az idősebb tanárok is kockázatnak lehetnek kitéve.

Emiatt mindenhol nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az iskolákban a diákok, a tanárok és a szülők betartsák a szükséges óvintézkedéseket, a tantermeket és egyéb helyiségeket mindenhol rendszeresen fertőtlenítik.

A legtöbb országban egyelőre arra készülnek, hogy csak azokat az iskolákat zárják majd be, ahol fertőzöttet találnak, és csak a feltétlenül szükséges időre.

Az Európai Unióban jelenleg Spanyolországban a legsúlyosabb a helyzet. Itt van olyan tartomány, ahol a járvány miatt szeptember közepére halasztották az iskolakezdést. Minden hat évnél idősebb gyereknek kötelező maszkot viselnie, és sok intézményben az osztályokon belül is kötelező a távolságtartás.

Franciaországban minden 11 évnél idősebb diáknak maszkot kell viselnie az iskola épületében, a tanároknak pedig maszkban kell tanítaniuk is. Németországban már augusztus elején elindult a tanév. Itt az elmúlt egy hónapban már több olyan iskola is volt, amelyet ideiglenesen be kellett zárni, mert egy diák vagy egy tanár megfertőződött a koronavírussal.

A Nyugat-Balkánon a rossz járványügyi mutatók miatt Koszovóban két héttel később, Montenegróban és Észak-Macedóniában pedig októberben kezdődik a tanítás. Szerbiában szeptember elején elkezdődött a tanév.

Az Egyesült Államokban az államok és a városok dönthetnek az intézmények megnyitásáról.

Több helyen távoktatással kezdték el a tanévet, New Yorkban pedig, ahol vissza akarnak térni a személyes oktatásra, a tanárok tiltakozása miatt elhalasztották a tanévkezdést. Dél-Amerikában a súlyos  járványhelyzet miatt továbbra is távoktatásban tanulnak a diákok.

Dél-Koreában és Mianmarban pedig az esetszámok jelentős növekedése miatt a hatóságok épp az elmúlt napokban döntöttek úgy, hogy bezárják az oktatási intézményeket.

Több statisztika is azt bizonyítja, hogy a koronavírus-esetek száma nem az iskolák megnyitása, hanem a felelőtlen felnőttek miatt emelkedik.

Németországban például tavasz végén, az első hullám lecsengése után visszatérhettek az iskolákba a diákok. A fertőzöttek száma mégsem ekkor kezdett meredeken emelkedni, hanem nyár végén a felelőtlen nyaralók és bulizók, illetve azok miatt, akik tagadják, hogy járvány van, és nem tartják be a szükséges óvintézkedéseket.

(Forrás: hirado.hu; Borítókép: illusztráció, forrása: Pixabay.com)