quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Promenad.hu archívum

Sikeresen visszatért a Földre Kína újrahasznosítható kísérleti űrhajója

2020. szeptember 06.

Az űrhajó, amelyet pénteken a Hosszú Menetelés 2F nevű hordozórakéta segítségével bocsátottak fel az ország északi részén található Csiucsüen Műholdkilövő Állomásról, két napon át tartó Föld-körüli út után tért vissza a tervezett leszállóhelyre.

A kísérleti misszióval kapcsolatban a Hszinhua csupán annyi tájékoztatást adott, hogy az fontos áttörést jelent Kínának az újrahasznosítható űrhajók technológiáját illető kutatásaiban, amennyiben kényelmesebb és költséghatékonyabb módszert biztosít az űr békés használatához.

Az űrhajóról, illetve a kilövésről nem közölt képet a kínai sajtó.

A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap pénteken bennfentes forrásokra hivatkozva azt írta: a kínai kísérleti űrhajó vélhetően hasonlóságokat mutat az amerikai fejlesztésű X-37B nevű, újrahasznosítható mini űrrepülőgéphez. A lap egy, a közösségi médián kiszivárogtatott belső kommunikáció alapján arról is beszámolt, hogy a Belső-Mongólia Autonóm Területen végzett felbocsátás részvevőit figyelmeztették: nem készíthetnek felvételt az eseményen, és nem nyilatkozhatnak a projektről. A SCMP katonai forrása szerint az űrhajó mellett a kilövés módszere is újdonságnak számított, emiatt volt szükség a szigorú titoktartásra.

Kína július végén indította el a Marsra Tienven (Égi kérdések) elnevezésű űrhajóját, amellyel egy Mars-járművet, és egy orbitális pályán keringő szondát küldenek a vörös bolygóra.

Júniusra pedig elkészültek az amerikai GPS navigációs rendszer versenytársának szánt Beidou műholdhálózatának kialakításával.

A kínai kormányzat további űrkutatási tervei között szerepel a Mars behatóbb megismerése, aszteroidák vizsgálata, a Jupiter rendszerének feltérképezése, valamint egy űrállomás kiépítése is. A háromfős legénység számára tervezett űrállomás központi elemét a tervek szerint a jövő évben állítják majd Föld körüli pályára, május elején tesztelték azt az űrhajót, amelynek feladata az asztronauták odajuttatása lesz.