Hatrongyosi iskola utolsó tanítójának üzenete: Ennek a múltnak ti vagytok az utolsó őrzői!

Az egykori diákok minden évben összegyűlnek, és emlékeznek. Emlékeznek régi időkre, egy már letűnt korra, amely meghatározta fiatalkorukat, és az iskolában elsajátított értékek felnőttkorukat is.
A megjelenteket először Osztás Istvánné köszöntötte, majd Kapu Pálné Mártika néni, az iskola utolsó tanítójának nevében lánya, Kapu Márti mondott beszédet. Édesanyja már 80 éves, és a koronavírusra tekintettel nem vett részt kivételesen a megemlékezésen, de lélekben ott volt, szavai pedig meghatották az összegyűlteket.

Kapu Márta és Osztás Istvánné
“Szívem minden szeretetével köszöntöm az egykori tanítványokat, hozzátartozóikat, mindenkit. Aki szerette Hatrongyost. Az iskola már nincs meg, de lelki szemeink előtt ma is látjuk az iskolát, érezzük a tanterem illatát, halljuk egymást. El se hiszem, hogy már szülők és nagyszülők vagytok. Ma már történelem, amit megéltünk. Arra kérlek benneteket, meséljetek gyermekeiteknek, unokáitoknak erről a letűnt időkről, mert akkorát változott a világ, hogy ti vagytok az utolsó őrzői ennek a múltnak” – tolmácsolta Mártika néni szavait lánya.
A beszédet követően az egykori tanulók, megjelentek elhelyezték az emlékezés virágait és koszorúit az iskola helyén álló emlékműnél, majd köszöntötték Jucika nénit 90.születésnapja alkalmából, aki az egyik legidősebb hatrongyosi diák.
Ezt követően tovább beszélgettek, a “fiúk” pedig lovaskocsira pattantak, így integettek a többieknek.
Az összejövetelt egy finom ebéd koronázta meg.
Galéria