Még a mi életünkben ellátogathatunk egy Jurassic Parkba?

Manapság, amikor szinte naponta tűnnek el a Földről különlegesebbnél különlegesebb élőlények, egyre jobban felértékelődik a de-extinkciós, vagyis kihalt állatok feltámasztásával foglalkozó tudományág – hangzott el az M1 Kék bolygó című műsorában.

Legutóbb az a hír kapott szárnyra, hogy tudósok új, kísérleti őssejt-technológiával hoznák vissza a szumátrai orrszarvúk malajziai típusát, miután a faj utolsó példánya tavaly novemberben elpusztult.

Sokan ahhoz is nagy reményt fűznek, hogy egyszer újra remeg majd a Föld a mamutok lépteitől. Évezredek óta fagyott leleteiket a kutatók tömegesen tárják fel például a szibériai területeken. Annak ellenére, hogy tökéletes sejtmagot amely a klónozáshoz szükséges, eddig nem találtak, bőven van miben bizakodni.

Létre lehetne hozni egy mamutnak tűnő ázsiai elefántot

A genetikusok már képesek meghatározni azokat a szekvenciákat, amelyek a gyapjas mamutot mamuttá tették. A faj legközelebbi ma élő rokona az ázsiai elefánt. A két állat közötti genetikai távolság nem nagyobb, mint az ázsiai és az afrikai elefánt között.

„Tehát abszolút mondhatjuk azt is, hogy tulajdonképpen a mamut, az egy nagyra nőtt gyapjas ázsiai elefánt volt. És hát ez az az elgondolás, ami ahhoz vezetett bizonyos kutatókat, hogy azt vessék fel, hogy ha tudni fogjuk, hogy melyek azok a genetikai változások a mamut genomjában, amelyek valószínűleg specifikusak voltak erre a fajra, és azokat be tudnánk vinni az ázsiai elefánt genomjába, akkor létrehozhatnánk egy végül is mamutnak tűnő ázsiai elefántot” – mondta el Ősi Attila paleontológus.

Ennek az állatnak az újbóli megjelenése komoly ökológiai haszonnal is járna.

Eredeti élőhelyén, a szibériai permafroszt ökoszisztémájában ugyanis kiemelt szerepe volt a mamutnak.

„Azzal, hogy lelegelik a füvet, letörik a fákat, ezáltal lehetővé teszik, kevésbé tudjon a permafrosztnak a felső rétege felmelegedni, és ugye ez egy másik akutabb probléma mellé értünk. Azzal, hogy a permafroszt felmelegszik, és esetleg a benne levő gázok, a metán, a légkörbe jut, mindez meggyorsíthatja a felmelegedését az egész légkörnek, illetve a klímaváltozásnak egy hatalmas löketet adhat” – fejtette ki a paleontológus.

A dinoszauruszok esetében még ennél is nehezebb a kutatók dolga

Tudósok azon dolgoznak, hogy a védett ázsiai elefánt testén kívül, egy mesterséges anyaméhben fejlődhessen a 21. század első gyapjas mamutbébije. A dinoszauruszokkal kapcsolatban még ennél is nehezebb a dolga a kutatóknak. A 65 millió éve eltűnt állatok esetében azt hihetnénk, a fosszilis csontokban kell keresnünk a választ, hiszen a csontok szerves és szervetlen részből is állnak. De ezek a leletek már nem csontok.

„Amikor egy dinoszaurusz csont van a kezünkben, a legtöbb esetben, azaz az esetek 99,99 százalékában ebből a kettős szerves és szervetlen komplexből, csak a szervetlen, azaz az ásványi sókból felépülő anyag marad vissza, a kalcium-foszfát” – árulta el Varga Máté, az ELTE Genetikai Tanszékének adjunktusa.

Forrás: hirado.hu