A nyugdíjasok számára a 2021-es év minden eddiginél jobb lehet
„Nyolc éve kábé, hogy nyugdíjban vagyok. És hát, 1-2 hónapot bírtam ki otthon tétlenül, de utána viszont elmentem takarítani. És utána beléptem a nyugdíjas szövetkezetbe, és hát, itt vagyok már több mint egy éve, és pénztárosként dolgozom” – mondta el a nyugdíjas hölgy az M1 Summa című műsorában.
Mária 6 órás beosztásban, heti öt napot dolgozik, amivel gyakorlatilag megduplázza nyugdíját.
Több tízezer dolgozó nyugdíjashoz hasonlóan ő is mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól.
Idén július 1-től ugyanis minden dolgozó nyugalmazottra egységes adószabályok vonatkoznak, amelyek szerint sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük. Az új szabályozás ugyanakkor nemcsak a nyugdíjasoknak, hanem a vállalatoknak is kedvező.
Az Északi Szomszédok Nyugdíjszövetkezet területio igazgatója, Dorner Attila azt szokta mondani, hogy ez kettős előnyt jelent: egyrészt jó a nyugdíjasoknak, másrészt jó a cégeknek.
A nyugdíjasok bruttó béréből csak 15 százalék SZJA kerül levonásra, ezért egy magasabb nettó bért vihetnek haza, viszont a cégek is örülnek, mivel nekik nem kell fizetni munkáltatói járulékokat. Tehát nincs SzocHo és szakképzési hozzájárulás – fejtette ki.
Azonban nem az adókedvezmény az egyedüli, amellyel az elmúlt években a kormány segítette az időskorúakat. 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban Erzsébet-utalványt, tavaly év végén pedig rezsiutalványt kaptak a nyugalmazottak. Utóbbit mintegy 2,6 millióan.
Ezzel a kormány adatai szerint évente 22-26 milliárd forinthoz, 4 év alatt összesen százmilliárd forinthoz jutottak a nyugdíjasok.
Emellett nyugdíjprémiumot is fizetett a kabinet a szépkorúaknak, ráadásul nem is egyszer. A törvény szerint, ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, akkor az afeletti GDP-növekedés mértékének megfelelő összeggel szorozzák meg a nyugdíjak egy heti összegét.
Erre első alkalommal 2017-ben volt példa, majd ezt követően 2018-ban és tavaly is folyósított nyugdíjprémiumot az állam. Az első évben 27,7 milliárdot, a másodikban 41,2 milliárdot, a harmadikban 52,3 milliárdot, vagyis 3 év alatt több mint 120 milliárd forintot fordított erre a költségvetés.
Farkas András nyugdíjszakértő ismertette, látszik, hogy az átlagos nyugdíjas, az 20 ezer forintot kapott nyugdíjprémiumként az elmúlt években, vagy egy picit kisebb összeget. Ha az egyéb juttatásokat nézzük, azok pedig tudjuk, hogy általában 10 ezer forintokba kerültek, tehát annyi volt, mondjuk egy Erzsébet utalvány, amit plusz juttatásként kaptak – fogalmazott.
Összességében így áll össze a minisztérium által említett 220 milliárdos plusz juttatás, amit a normál nyugdíjkassza kiadásain felül adtak a nyugdíjasok számára.
Emellett fontos tény, hogy a kormány az infláció mértékével minden évben emelte a nyugdíjakat annak érdekében, hogy azok megőrizzék vásárlóerejüket” – emelte ki a szakértő.
A nyugdíjasok számára a legjelentősebb mindig a nyugdíjemelés, tehát a rendszeres nyugdíjemelés mértéke a legfontosabb, mert az épül be a nyugdíjba, az benne marad, növeli a nyugdíj összegét. Jellemzően a nyugdíjemelés – mivel az infláció alacsony volt az elmúlt években – 3 százalék körül ingadozott minden évben a nyugdíjemelés.
forrás hirado.hu, borítókép illusztráció
