Kirándulás Ópusztaszerre – II. rész

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatóhelyettese, dr. Kiss Róbert elmondta a Feszty-körkép korántsem hétköznapi, kalandos, majdhogynem tragikus történetét. A 120 m hosszú és 15 m magas panorámakép megalkotása egészen 1891-ig nyúlik vissza. Feszty Árpád ekkor határozta el belekezd egy monumentális festménybe, amelyet eredetileg úgy tervezett, hogy a bibliai özönvíz történetét viszi vászonra. Apósa, Jókai Mór beszélte rá a közelgő millennium apropóján, hogy inkább a magyar történelem egyik jelentős epizódját örökítse meg. A Magyarok bejövetele c. körkép festése 1894 tavaszára fejeződött be. A Városligetben állították ki, majd 1898-ben Londonba szállították a világkiállításra és csak 1909-ben tért vissza Budapestre. A II. világháborúban az amúgy is már jelentős állagromlással rendelkező körképet olyan végzetes bombatámadás érte, hogy darabjait úgy kellett kimenteni és 70%-a gyakorlatilag el is pusztult.

A 60-as években születik meg az a döntés, hogy a Feszty-körkép megújítására mindenképpen szükség van. Külön erre építették a központi kiállító épületet, a Rotundát. Egy lengyel restaurátor csoport 1991 és 1995 között teremtette újjá a monumentális méretű alkotást.

Az idei évben két nagyobb fejlesztés történt. Egyrészt elkészült a többek által hiányolt játszótér, másfelől erdei tanösvénnyel gazdagodott az emlékpark. Ez azért izgalmas, mert egy irodalmi-történelmi időutazás is. A főleg fiatalabb korosztálynak létesült tanösvényen a gyerekek játékosan tanulhatnak. Átadására pár héten belül kerül sor.

A szabadtéri néprajzi gyűjteményben az 1979-es szegedi nagy árvíz történetét ismerhetjük meg, amelyet a gátőrházban találhatunk meg. A járványügyi intézkedések miatt ez most zárva, hisz kis méretű helységről van szó. A másik érdekesség az ányási kápolna.

A park külső kiállításai október 31-én vannak nyitva, belső kiállításai egész évben várják az érdeklődőket. Természetesen a park bejárására akár télen is sort keríthetünk.

Portálunk lehetőséget kapott arra, hogy néhány exkluzív fotót készíthessen a Feszty-körképről.

Az Emlékparkban felépített gátőrtelep a szegedi Móra Ferenc Múzeum iratanyagából előkerült, 1892. évben készült eredeti tervek alapján készült.

A Csete-jurták

A Rotunda melletti tó igazi kis óázis.

Az interaktív tájékozódást QR kóddal ellátott táblák segítik.

A lovas bemutatókra stílszerűen lovasok hívják fel a figyelmet a park területén.

A kálvária és az Ányási-kápolna, amely a közösség szakrális igényeit szolgálta.

Az Emlékpark egyik leglátványosabb épülete a Szentes-donáti szélmalom.

Szintén a Skanzen része a keskeny nyomtávú kisvasút. A magyar Alföld, a nagy Szeged környéki tanyavilág jellegzetes közlekedési alkalmatossága volt az 1926-27-ben kiépített szeged-alsótanyai gazdasági kisvasút. A várostól távol élő, tanyai embereket kötötte össze a piacokkal, iskolákkal, egészségügyi intézményekkel.

Ipartörténeti szempontból fontos mezőgazdasági gépeket, így a tavaly felújított híres óriás gőztraktort is megtekinthetjük.

Korábbi idegenforgalmi, természetjárással kapcsolatos felvételeinket ide kattintva tekinthetik meg.

Videó: Somogyi József

Fotók: Bodrogi Attila