Brüsszel késlekedése miatt Kína és Oroszország felé nyitnak a balkáni államok

2018-ban bemutatták az új bővítési stratégiát, amelyből úgy tűnt, hogy a nyugat-balkáni államok, de legalábbis Szerbia és Montenegró néhány éven belül felvételt nyerhetnek az Európai Unióba. A bővítési folyamat azonban az elmúlt két évben ismét nagyon lelassult, pontosabban egyes tagállamok lassítják. Ez pedig szakértők szerint lehetővé teszi, hogy Oroszország és Kína gazdasági és politikai befolyása erősödjön a régióban.

Hazánk szerint a balkáni hatok uniós csatlakozása stratégiai kérdés az EU gazdasága és biztonsága szempontjából.

„Jelenleg négy országnak van tagjelölt státusza az Európai Unióban – ezek Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia, illetve Albánia” – mondta Matyi Tamás, a XXI. század kutatója az adásban.

A legnagyobb esélye Szerbiának és Montenegrónak van a csatlakozásra. Nekik céldátumként 2025 van kitűzve

– emelte ki.

Az évek óta tartó tárgyalások eddig nem sok eredményt hoztak, így a szakértő szerint 2028–2030 előtt nincs sok esély Montenegró vagy Szerbia csatlakozására.

„Észak-Macedónia esetében pedig csak 2020 márciusában döntöttek úgy az Európai Unió részéről, hogy egyáltalán megkezdhetők a tárgyalások, így az ő esetükben még jobban ki fog tolódni ez a dátum” – mondta.

Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikai és bővítési biztosa mindent elkövet annak érdekében, hogy a nyugat-balkáni csatlakozási folyamat felgyorsuljon.

Az EU részéről idén márciusban kért tervezetet már júliusra kidolgozták.

„Elkötelezettek vagyunk a bővítés mellett, ezért konkrét keretrendszert vázoltunk fel a csatlakozási tárgyalások lefolytatásához. Várom a tagállamokkal folytatott megbeszéléseket, és mihamarabb a két országgal folytatott első kormányközi tárgyalásokat. Albánia és Észak-Macedónia jövője egyértelműen az Európai Unióban van, és biztos vagyok abban, hogy e két ország folytatja a tagság felé vezető út megkövetelte reformokat, ahogyan azt már eddig is tette” – mondta Várhelyi Olivér.

Geopolitikai versengés

A Nyugat-Balkánon jelenleg három nagyhatalom, az Európai Unió, Kína és Oroszország szeretné minél erősebben érvényesíteni gazdasági és politikai érdekeit. A térség, földrajzi és történelmi okok miatt az EU természetes szövetségese lehetne, ám a csatlakozási folyamat lelassulása miatt a balkáni országok kénytelenek voltak más hatalmak felé nyitni.

„Hogyan adhatnánk fel barátságos viszonyunkat Oroszországgal, amikor mindig kiálltak Szerbia mellett az ENSZ Biztonsági Tanácsában. De az európai utat sem adhatjuk fel, mert amellett, hogy közös értékeink vannak,  az európai közösséghez kívánunk tartozni, demokratikus társadalomban élni” – mondta Aleksandar Vucic szerb államfő.

A Balkánon Jugoszlávia felbomlása után Soros György is megjelent, aki a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül próbál befolyást gyakorolni a térségben zajló folyamatokra.

Egyik specialitása, hogy a zavarosban halászik, tehát olyan helyzeteket használ ki, amikor különböző instabilitásokra lehet számítani a térségekben. Ezért már a kilencvenes évek elején megjelent többek között Észak-Macedóniában, illetve Szerbiában is – mondta Matyi Tamás.

A Soros-féle szervezetek tevékenységének eredménye volt pár évvel ezelőtt a törvényesen megválasztott jobboldali kormányfő megbuktatása Észak-Macedóniában.

A gyakran erőszakos cselekményekkel kísért tüntetések és tiltakozások jelentősen ronthatják az érintett államok uniós csatlakozási esélyeit.

Talán nem véletlen, hogy éppen Emmanuel Macron volt az EU bővítésének egyik legnagyobb ellenzője, aki a nemzeti szuverenitással szemben az Európai Egyesült Államok híve, persze csak addig, amíg ebben a vízióban Franciaország és ő maga vezető szerepet kap.

Egyes szakértők szerint az unió további bővítése, például Szerbia révén tovább erősítheti az erős, szuverén nemzetek Európáját építő V4-eket a baloldali, bevándorláspárti, keresztényellenes erőkkel szemben.

forrás hirado.hu