„Ne masírozz kerékpáros, mert még agyonlőnek”

Hódmezővásárhely ad otthon augusztus második felében a közel egyhetes dél-alföldi történész konferenciának. A XIII. Történettudományi Találkozó a Vásárhelyi Történelmi Kör szervezésében, valósult meg a Mátyás Utcai Olvasókörben. Itt tartott előadást Végső István történész (Clio Intézet) „Ne masírozz kerékpáros, mert még agyonlőnek” – a magyar királyi Balogh Ádám honvéd kerékpáros zászlóalj története címmel.
Végső felvázolta a kerékpáros csapatnem kialakulásának egyetemes és magyar hadtörténeti előzményeit. A búr háborúk, az amerikai polgárháború utáni fejlesztéseken, a világháborúkban alkalmazott alakulatokon át az utolsó ilyen zászlóaljak felszámolásáig. A kiskunhalasi Balogh Ádám kerékpáros zászlóalj történetéről részletes átfogó képet adott. Az 1932-es Hajmáskérről való áttelepüléstől, kampány ígéreteken keresztül a különböző frontokon való helytállásukig mindenre kitért a kutató. Felvidéki, erdélyi, délvidéki és szovjet területen átélt bevetések is színesítették az előadást. Neves tisztek, mint Oszlányi Kornél, aki a legmagasabb kitüntetést kapta a második világháborúban, vagy Pajtás Ernő, a Koronaőrség parancsnoka is szóba kerültek.
A történész külön foglalkozott azzal, hogy milyen párhuzamok lehetnek a zászlóalj illetve Csongrád-Csanád megye és Hódmezővásárhely között. Így kiderült, hogy mindkét településen 1932-ben építették fel az első katonai laktanyát. Sőt, azok a hősi halottak is kiemelésre kerültek, akik hódmezővásárhelyiek voltak, vagy itt hunytak el. A kerékpáros zászlóalj utász százada pedig Szegeden állomásozott.
Kerékpáros nóták mellett a megmaradt laktanyaépület helyzete és az emlékezetkultúra is az előadás részét képezték.