quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Promenad.hu archívum

Magyarország termelte a legtöbb zöldáramot a régióban

2020. augusztus 16.

Korábban nem látott folyamatokat hozott az áramtermelésben és -fogyasztásban a koronavírus-járvány az év első felében, a régióban Magyarország helyzete tűnt e szempontból a leginkább kedvezőnek.

Ahogyan azt a tavaszi hónapok során a Magyar Nemzet is megírta, márciusban, áprilisban és májusban is emelkedett a belföldi villamosenergia-termelés az előző év azonos időszakához képest, mégpedig a megújulóalapú források javára és a fossziliskapacitások kevésbé intenzív kihasználásával. Ennek oka elsősorban a napelemek szaporodása, ezen belül is a háztáji termelés bővülése volt. (A napelemes termelés már 2019-ben rekordot hozott éves összesítésben.) Az arányokat tavasszal javította az is, hogy a gazdaság leállása miatt tizedével csökkent ebben az időszakban az áram iránti igény, eközben pedig a napelemek számára ideális volt az időjárás. Igaz, némi meglepetésre márciusban még növekedést regisztráltak a magyar fogyasztásban, miközben Európa számos országában már bezuhant a kereslet.

Az áram iránti belföldi kereslet nem csak azt vonta maga után, hogy kisebb intenzitással égtek a fossziliseket tüzelő kazánok, turbinák. Igaz, júniusban már, a gazdaság újraindulásának hatására két-három százalékkal több áramot állítottak elő, mint egy évvel korábban. Jelentősen csökkent az importáram részaránya a teljes hazai felhasználáson belül az egy évvel korábbihoz képest. A tavaszi hónapokat sorra véve az Alternativenergia.hu adatgyűjtése szerint éves összevetésben márciusban 35 százalékról 26-ra, áprilisban 28 százalékról 20-ra, májusban pedig 37-ről 25 százalékra esett az import részarány. Mint írták, a régió áramtermelése áprilisban 15, májusban 11 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ennek oka lényegében a balkáni vízerőművi termelés visszaesése, de Ausztriában és Szlovákiában is mérséklődött ez a fajta megújulóalapú termelés. A szélkerekek termelése az egy évvel korábbihoz képest lényegében nem változott.

Eközben pedig a naperőművi termelés tovább növekedett Magyarországon: április és június között több mint 120 megawattal (MW) többet termeltek a fotovoltaikus berendezések, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A nem háztartási méretű, vagyis az 50 MW-nál nagyobb teljesítményű naperőművek együttes kapacitása jelenleg 1016 MW, ami a magyarországi rendszer teljes bruttó teljesítőképességének 10,77 százaléka – tavasszal a déli órákban ezeknek a kihasználtsága száz százalék közelében volt (köszönhetően annak, hogy 20-25 Celsius-fokon működnek a leghatékonyabban). Ezekben az időpontokban többet termeltek a napelemek, mint a fosszilis erőművek. A kiserőművek összteljesítménye 460,77 MW.