quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 17. csütörtök
  -  Rudolf
Promenad.hu archívum

Egyre kevesebbet kell a magyaroknak lakhatásra fordítaniuk

2020. augusztus 12.

Magyarországon az elmúlt időszakban számos intézkedés javította a fiatalok és a családosok lakhatási körülményeit – olvasható Rétvári Bence parlamenti államtitkár közleménye a Kereszténydemokrata Néppárt honlapján. Mint írja, már az Eurostat kimutatása szerint is egyre kevesebben vannak azok, akik számára a lakhatási költségek nagyobb megterhelést jelentenek, azaz akiknek jövedelmük 40 százalékánál többet kell lakhatási kiadásokra fordítaniuk.

Az Eurostat legújabb jelentése összesítette az adatokat a hazai és az európai lakhatási viszonyok alakulásáról. A kimutatás szerint Magyarországon 2011-hez képest közel a harmadára esett vissza azon háztartások aránya, ahol a lakhatás költségei a teljes bevétel több mint 40 százalékát teszik ki – derül ki a közleményből.

Az államtitkár szerint a felmérés konkrét korosztályokra vonatkozó adatsora szintén kedvező eredményt mutat. A 18–24 év közötti magyar fiatalok esetében elmondható, hogy 2011 és 2019 között 72 százalékkal csökkent, azaz közel a negyedére esett vissza azoknak az aránya, akik számára a lakhatási költségek jelentős problémát jelentenek.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tavaly a magyar fiatalok kevesebb mint négy százaléka fordította jövedelmének 40 százalékánál magasabb hányadát lakhatásra.

Hogyha a családtámogatásokkal támogatott, 20 és 29 év közötti korosztályt nézzük, a változás ott is szembeötlő: míg 2011-ben 14,2 százalékuk volt, akik számára jelentős problémát okozott a lakhatási költségek kigazdálkodása, addig 2019-re ez a szám 5,9 százalékra csökkent. Magyarország e tekintetben olyan országokat előz meg, mint Dánia, Németország, Svédország vagy Hollandia – mutat rá Rétvári Bence

Jól látható tehát, hogy a magyar fiatalok jobb helyzetben vannak a lakhatás tekintetében, mint az unió többi, nálunk gazdagabb országában élők.

A 2010 óta a Fidesz–KDNP kormány által bevezetett intézkedések, mint például a rezsidíjak csökkentése, a devizahitelesek megsegítése, a csok, a bért terhelő adók csökkentése, a béremelések vagy a családok jelzáloghitel-elengedése lehetővé teszik, hogy a családok lakhatási költségei minél alacsonyabbak legyenek, amelynek eredményeként a magyarok lakhatási kilátásai egyre jobbá válnak, ezáltal egyre többeknek nő az esélye az önálló otthon megszerzésére is – zárja közleményét Rétvári Bence.

Fotó: illusztráció