Több mint 5400 milliárd forint készpénzt tartanak otthon a magyarok

A háztartások által birtokolt készpénzállomány 5400 milliárd forintot tett ki, a forint betétállomány 8500 milliárdos szinten állt, míg a deviza betétállomány 2200 milliárd forint közelébe emelkedett 2020 márciusának a végére.

A lakosság úgynevezett nettó megtakarítási rátája, ami a hitelektől megtisztított megtakarítások arányát fejezi ki a háztartások rendelkezésre álló jövedelméhez képest nyolc–tíz százalék közelében stabilizálódott az elmúlt években. A 2008-as válság előtt ugyanez a mutató mindössze nulla és mínusz három százalék között alakult – teszi hozzá a szakértő.

„A 2008-2009-es válság óta eltelt időszakban volt egy rendkívül kedvező gazdasági periódus, ami nyilván segítette a lakossági vagyon felhalmozódását. Az elmúlt években kétszámjegyű bérnövekedés volt a magyar gazdaságban. Ez mind arra sarkallta a lakosságot, hogy nem csak fogyasztani tudott többet, de megtakarítani is” – mondta Virovácz Péter az ING Bank Zrt. vezető elemzője az M1 Summa című műsorában.

Oláh Dániel szerint figyelemre méltó, hogy több mint 5 ezer milliárd forintot tesz ki az a megtakarítás, amit a lakosság otthon, készpénzben tart. A közgazdász ugyanakkor úgy véli,  „ez a summa más formában jobban szolgálhatná a magyar gazdaságot”.

A gazdaságpolitika sok országban igyekszik a készpénzhasználatot visszaszorítani vagy felszámolni, hiszen ezeket a tranzakciókat nem látja, és ezek a feketegazdasághoz és az adóelkerüléshez kapcsolódnak jelentős mértékben. Érdemes lenne ezt átcsoportosítani, például az állampapírok irányába, hiszen az növelné a magyar gazdaság válságálló-képességét is – magyarázta.

A szakértők úgy látják: a növekvő lakossági megtakarítás egy részét már sikerült a szuperállampapír segítségével mozgósítani.

A 2019 nyarán debütált MÁP Plusz vonzerejét mutatja például az is, hogy az állománya napjainkra 4000 milliárd forint fölé nőtt és továbbra is stabilan heti 30-50 milliárd forint értékben vesz belőle a lakosság.

„Az elmúlt években az volt a cél, hogy minél inkább a lakosság próbálja meg finanszírozni a magyar államadósságot. Erre jött egy újabb lökés a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) segítségével. A MÁP Plusz az elmúlt egy évben  slágertermék lett a nemcsak a befektetők, de a kisbefektetők körében is. Ez segítette a megtakarítás élénkülését. Mindemellett a  lakosság egyre bátrabbá vált, és megpróbált megint befektetési jegyeket vásárolni, a tőzsde felé fordulni” – fejtette ki Virovácz.

Oláh Dániel szerint az állampapír vásárlásával mindkét fél jól jár. Az állam a hazai befektetők bevonásával mérsékeli az ország külső sérülékenységét, a háztartások pedig kamatot kapnak az addig otthon tartott pénzükre.

Virovácz Péter úgy véli: a pénzügyi kulturális beidegződéseken nem könnyű változtatni, ugyanakkor érdemes mindenkinek átgondolnia, hogy hol van a legjobb helyen a megtakarítása.

Van még mindig egy olyan réteg, aki valami miatt azt mondja, hogy a legbiztonságosabb, a legolcsóbb, a legegyszerűbb megtakarítási forma gyakorlatilag az, hogy ha készpénzben tartja a megtakarítását. Ez egészen addig egy jó stratégiának tűnt, amíg nem volt Magyarországon magas az infláció. Amikor azonban három–négy százalék körüli inflációval szembesült a lakosság, akkor azt tapasztalta, hogy viszonylag gyorsan ég el a vásárlóereje a fizetésének, és ez megint csak serkentette azt, hogy valamiféle új megtakarítási forma felé forduljon a lakosság – hívta fel a figyelmet az elemző.

Az elemzők szerint a magyarokra jellemző magasabb megtakarítási ráta előnye ugyanakkor az, hogy ellenállóbbá teszi a lakosságot az olyan válsághelyzetekben, amit például idén a koronavírus-járvány okozott.

(Forrás: hirado.hu, Borítókép: illusztráció, Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)