Megemlékezések a roma holokauszt emléknapján

Agócs János, a szervezet elnöke beszédében arra emlékeztetett, hogy az áldozatok egyszerű roma emberek voltak, édesanyák, édesapák és gyermekek. Kitartásukat mutatja, hogy a holokauszt áldozatai közül egyedül a romáknál nem tudták a családokat szétválasztani a gyilkosok – tette hozzá.

Az ORÖ elnöke hangsúlyozta: ma is vérző szívvel emlékeznek a gyilkos eszme áldozataira, és együttéreznek azokkal, akik most is nap mint nap tapasztalják a diszkrimináció valamilyen formáját. Agócs János azt mondta, hogy a roma holokauszt emléknapja kimaradt a történelemkönyvekből, de a cigányság nem feledi a 76 évvel ezelőtt történteket.

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az eseményen hangsúlyozta:

a kormány feladatának tekinti, hogy a roma holokausztról szóló ismereteket erősítse,

betemesse a társadalom különböző csoportjai közötti árkokat, és hidakat építsen közöttük.

Felidézte: augusztus 2-át a Cigány Világszövetség 1972-ben nyilvánította a roma holokauszt emléknapjává, arra emlékezve, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra, egyetlen éjszaka alatt több mint háromezer romát és szintit gyilkoltak meg a nácik az auschwitz-birkenaui haláltáborban.

A kormányzat következetesen kiáll a nemzeti kisebbségek ügye mellett

Kiemelte, hogy a kormányzat Magyarországon és a nemzetközi színtéren is következetesen kiáll a nemzeti kisebbségek ügye mellett, és feladatának tekinti, hogy az Európai Unióban felhívja a figyelmet a cigány kisebbség helyzetére. Az állam felelős azért, hogy soha többé ne történhessen a 76 évvel ezelőttihez hasonló tragédia – mondta a politikus.

Sztojka Attila, a Belügyminisztérium társadalmi esélyteremtési főigazgatóságának vezetője úgy fogalmazott, hogy az Országos Roma Önkormányzat olyan kincse az országnak, amely a legszélesebb hidakat képes megteremteni romák és nem romák között, ám a hidak építése még nem fejeződött be.

Fahidi Éva holokauszttúlélő, aki maga is a haláltáborban volt a tömeggyilkosság idején, azt mondta:

ez egy olyan folyamat vége volt, amely verbális agresszióval kezdődött és a gázkamrában végződött.

Hozzátette: ezért ragad meg minden alkalmat arra, hogy felhívja a figyelmet a gyűlöletkeltés veszélyére. A megemlékezés végén a résztvevők megkoszorúzták az ORÖ székházának falán a roma holokauszt áldozatainak emléktábláját.

Az ünnepségen jelen volt Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, képviseltette továbbá magát a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata, az Országos Örmény Önkormányzat, valamint a budapesti francia és indiai nagykövetség is.

DK: Nem merülhetnek feledésbe a múlt borzalmai

A Demokratikus Koalíció (DK) a roma holokauszt áldozataira emlékezett az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében. Az ellenzéki párt úgy fogalmazott: hetvenöt évvel a második világháború befejezése után a világon még mindig a gyűlölet uralkodik, „ezért különösen fontos, hogy ne engedjük letagadni vagy feledésbe merülni a múlt borzalmait”.

„Mi, európai magyarok egy sokszínű világban hiszünk, ahol érték a sokféleség, a kultúrák eltérősége, ahol senkit sem érhet hátrány a származása miatt” – írták.

A közlemény szerint

a DK ma arra a sok ezer emberre emlékezik, akit cigány származása miatt gyilkoltak meg a II. világháborúban.

„A mi kötelességünk emlékezni és emlékeztetni, azért, hogy soha ne ismétlődhessen meg az, hogy egy ország saját polgárait alsóbbrendűnek tekintve, szó nélkül halálba küldi” – tették hozzá.

LMP: A romák soha nem lehetnek másodrangú állampolgárok

A romák soha nem lehetnek másodrangú állampolgárok Magyarországon, identitásuk, kultúrájuk, hagyományaik a magyar nemzeti kultúra szerves részei, azok erősebbé és gazdagabbá teszik „közös hazánkat” – közölték az ellenzéki párt társelnökei vasárnap az MTI-vel.

forrás hirado.hu