Az Országos Meteorológiai Szolgálat szentesi radarállomásán jártunk

Ezúttal tudományosabb vizekre eveztünk, ugyanis a szentesi radarállomás látogatására kaptunk lehetőséget. Az ismertető előtt el kell mondanunk hosszadalmas, többszöri egyeztetések után nyíltak meg a kapuk előttünk, ugyanis a radarállomáson nincs állandó személyzet, csupán időnként karbantartó nézi át a létesítményt és ekkor a szükségszerű feladatokat látja el. A felvételek elkészítését követően interjúnkra a Szegedi Magaslégköri Obeszervatóriumban került sor, ahol Steib Roland a Országos Meteorológiai Szolgálat Távérzékelési Osztályának vezetője minden kérdésünkre kimerítő választ adott. Az obszervatórium területén éppen az automatikus rádiószondázó berendezés telepítését végezték a szakemberek. Erről bővebben korábbi cikkünkben írtunk.

A szentesi radarállomás az Országos Meteorológiai Szolgálat negyedik radarja, amely 2015-től áll operatív rendben. A szentesi állomáson kívül a Pogányváron, Budapesten és Napkoron is van egy-egy radar. A laikus olvasóban felmerül a kérdés miért is van radarokra szükség. A válasz tulajdonképpen egyszerű: a csapadék “feltérképezése”, a csapadék mozgása és annak erőssége. Amint Steib Rolandtól megtudtuk összhangban az új radarral a másik három radarállomás vevőegysége is felújításra került, 2016-tól egységessé vált az radarhálózat.

• Miért pont Szentes-Lapistón került telepítése a negyedik radar?

A lehető legoptimálisabb lefedettség miatt esett a választás ide, hiszen a 2015 előtti időkben pont itt a délkeleti régióban volt a legrosszabb lefedettség. A pogányvári, a budapesti és a napkori radar is távol esett ettől a régiótól, ez pedig azt eredményezte, hogy a Dél-Alföldön a talajközelben képződő csapadékot egyik radarállomás sem tudta feltérképezni. A térségünkben előforduló gyenge, eső, szitálás, hószállingózás egész egyszerűen gyakran láthatatlanok voltak korábban.

• Mekkora területet képesek a radarok belátni, mekkora távolságból lehet érzékelni a csapadékgócokat?

A C-sávú radarok 5,600 Mhz-en üzemelnek, hatótávolságuk 240 km.

• Hogyan képzeljük a radar működését?

A radarok elektromágneses hullámot bocsátanak ki, amelyek az útjukba kerülő elektromos vezetők felületéről visszaverődnek. Az operatív szkennelési stratégia az, hogy tíz kört tesz meg a radar. A lényege annyiból áll, hogy az első kört 0 fokon, a másodikat 0,5 fokon, majd 1,1 fokon és a tizedik kört 20 fokon teszi meg a radar. Erre azért van szükség, hogy a légkörben található reflektáló gócokat fel tudják mérni. Leegyszerűsítve: a téli, földközelben képződő csapadék ugyanúgy láthatóvá válik a radarképen, mint a nyári hónapokra jellemző zivatargócok.

Miután alaposan megnéztük a radarállomás épületét kívül, belülről is szemügyre vettük a számítástechnikai berendezéseket.

• A radarképekből mire lehet következtetni, hogyan tudja a laikus ember hasznát venni?

Kihasználva a Doppler elvet meg tudjuk határozni a sugár irányban a visszavert jel érkezéséig eltelt időt, ebből megállapíthatjuk, hogy a visszaverő felület milyen távol van tőlünk. Mindazonáltal az Országos Meteorológiai Szolgálat nem csak kettő, hanem háromdimenziós metszeteket is készít. Ezekből ki lehet számolni mennyi a légoszlopban a folyékony víztartalom.

• A radarok működése rejt-e egészségügyi kockázatot?

Minden egyes beüzemelés előtt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság méréseket végez és frekvencia engedélyt kell kérvényezni. A radarok legfeljebb akkor okozhatnának problémát ha közvetlen a sugárzó elé állnánk be, talajközelben semmilyen egészségkárosító hatása nincs.

Eközben felértünk a kupolába, amely laikus szemmel kissé szűkösnek tűnt, a kis térben is készítettünk felvételeket.

• Időnként a radarképeken fura koncentrikus körök figyelhetőek meg, több legenda is életre kelt ezzel kapcsolatban. Mi ezeknek a magyarázata?

10 magassági szögön történő mérések nincsenek átfedésben egymással, ez okozhat hibákat a radarképeken, a bright band jelenség pontos magyarázata az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján érhető el. A másik, időnként megjelenő “hiba”, hogy keskeny sugár irányú radarnyalábok jelennek meg a radarképeken. Ennek a problémának oka, hogy a radarnyaláb frekvenciáján (~5625 MHz) számos vezeték nélküli helyi hálózat is sugároz. Amennyiben ezek a frekvenciaforrások közel (30 km-en belül) vannak a radarállomáshoz akkor ezek komoly zavarokat okozhatnak. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítségével szűrik ki ezeket a hálózatokat, illetve az hálózat üzemeltetőknek más frekvencia tartomány használatát javasolják. Mindazonáltal az Országos Meteorológiai Szolgálat a radar méréseket a számítástechnika igénybe vételével elemzi és ún. szűrt radarképeket állít elő.

A radarállomás látogatása az erkély szinten ért véget. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az egészet egy sűrű háló veszi körbe, így innen meglehetősen nehéz volt felvételeket készíteni a környező mezőgazdasági területekről. A tető szintre azért nem mentünk fel, mert az oda vezető lépcsőknél madarak fészkeltek, nem akartuk őket megzavarni.

Korábbi idegenforgalmi, természetjárással kapcsolatos felvételeinket ide kattintva tekinthetik meg.

Videó: Somogyi József

Fotók: Bodrogi Attila