Olvasói levél: Volt egy főnökünk…

Egy olvasónk az alábbi levelet küldte el szerkesztőségünknek a hódmezővásárhelyi közállapotok kapcsán. Az írást változtatás nélkül közzétesszük.

„Volt egy főnökünk

Volt egy főnökünk. Úgy hívtuk „Van egy ötletem!”. Honnan kapta a nevét? Nagyon egyszerű! Kiérdemelte! Mert, ha gond volt, minden hozzáértő szakemberhez odament, felvázolta a jelenlegi problémákat, meghallgatta a terület szakértőjét, és beleírta a mappába a megoldásra tett javaslatokat.

Kisvártatva összehívott egy meetinget, felvázolta a helyzetet, majd belenézett a mappájába, és így szólt: „Nézzék, van egy ötletem” – majd, mintha csak úgy előpattant volna a fejéből valami isteni szikra, előadta szóról-szóra ugyanazt, amit néhány órával korábban, mondjuk én felvázoltam neki. Ott voltam az előadásán, néhány méterre tőle, figyeltem, ahogy rezzenéstelen arccal felvázolja az én, avagy más, hozzáértő problémamegoldásra tett javaslatainkat.

A projektek működtek, a főnök fürdött a dicsőségben. Csakhogy ahhoz mi adtuk a vizet is meg a tusfürdőt. Mi, akik dolgoztunk, és ennek okán tudtuk is, hogy mi folyik a projektek körül. Ő pedig csak posztolgatta a szebbnél szebb képeket a Facebookra.

Aztán „valahogy” kifogytunk az ötletekből, s ezzel együtt szép lassan elkezdett fogyni a respektje is a felettesei körében. Már nem volt minden problémára megoldása, a szakértelem ott maradt, ahol megdolgoztak érte. Elfogytak szép lassan a csodás képek is a Facebookról. Ma már kétkezi munkával keresi a kenyerét.

Egy ideig működött, hogy más tollával ékeskedett, és egy ideig be is vették az emberek. Még Hódmezővásárhelyen is van pár szalag, amit át lehet vágni látványosan, de már látszik a vége, hiszen az előző, szakértői, dolgozó vezetés fejlesztéseit már átadták, annak tollaival ékeskedtek.

Persze biztos találnak még a sufniban pár szalagot, amit át lehet még vágni. Kérdés, hogy a hódmezővásárhelyi embereket meddig lehet…

Mert lassan ébred a nép. Ráébred, hogy a „Fejlődjön szabadon Vásárhely” soha nem is volt több egy hangzatos mondatnál. Egy olyan mondat, amit ráadásul több vásárhelyi aszfalt hordoz még magán, mint fekete folt, hiszen a szemben lévő épületet vagy bezárják hamarosan, vagy már be is zárták.

Nem tudom, aki ennyiszer átverte a város népét, arra nem várhat ugyanolyan sors, mint évtizedes múlttal rendelkező szolgáltatásainkra? Csak a városunk lehetőségei zárulhatnak be?”