Mennyei ételek készültek a vásárhelyi Nosztalgia Főzőversenyen

1930 júliusában adták át hivatalosan a Török Sándor Strandfürdőt, aminek tiszteletére kétnapos rendezvénysorozattal készültek július 25-én és 26-án. Az égiek sajnos nem voltak kegyesek, szombat délelőtt az esőzés miatt leginkább csak a Nosztalgia Főzőverseny csapatai voltak jelen.
Csáki Zsolt gasztroszervező elmondta, a céljuk az volt, hogy az ételekkel megidézzék az 1930-as éveket. Kiemelte, a korszaknak az irodalmi háttere is nagyon gazdag (Krúdy Gyula, az időben kicsit visszahaladva Mikszáth Kálmán, Jókai Mór), ételekről is írtak és beszéltek, így ezek fennmaradtak az utókornak. Hozzátette, a Gundelek is ekkor kerültek előtérbe.
A csapatoknak nemcsak az ízekről kell gondoskodni, a történelmi háttér ismerete is fontos: honnan vették, milyen recept, hogyan dolgozták át, melyik irodalmi műhöz kapcsolható?
Mint megtudtuk, összesen tíz csapat jelentkezett, amiben egyéni indulók is vannak. Négy kategóriát különböztetnek meg: levesek, egytálételek, desszertek, menü. Mindegyiknél a legjobbakat díjazzák, de különdíjak is gazdára fognak találni.
A zsűri tagjai között Vásárhely olyan személyiségei szerepelnek, akik fontos szerepet töltenek be a város gasztronómiai életében. Csáki Zsolt kiemelte Bihacsy Lászlót, aki ételeivel többször is öregbítette már Hódmezővásárhely hírnevét, Benkő Lászlót, akinek a nevéhez a város gasztrokönyve köthető, valamint Mucsi Imrét, aki többször is részt vett már zsűrizésben. Mellettük Csáki Zsolt és az önkormányzat egy tagja fogja értékelni az ételeket.
Imréné Kónya Gizella az Ics Fürjészettől jött, a mai napon csapata ínymestere volt. Mint mondta, menüvel készültek: palócleves, sült fürj, tarhonyás fürj, valamint túrógombóc szerepel a repertoárban. Tartották magukat a kiíráshoz, amely szerint a ’30-as éveket, a Krúdy-vonalat kell megidézni. A polgári konyhára gondoltak, azon belül is a Gundelek jutottak azonnal az eszükbe. Imréné Kónya Gizella elárulta, hogy a tarhonya már a ’30-as években is jellemző volt, a két világháború között gyakran megjelent. Ételük a tarhonyás galamb sémájára készült.
A tálalás is fontos: olyan tányérokat hoztak, amelyek eddig a nagyszülők padlásán pihentek. A „paraszti tányér” megnevezést használják rájuk, vastag porcelánról van szó. Ilyen tányérokat valamikor 1923-ban a kispesti Gránit Gyár kezdett el készíteni.
A Nosztalgia Főzőversenyen tehát mennyei ételek készültek, még annak ellenére is, hogy az időjárás nem volt kegyes.