Csaknem ötszázmillió dollárt hozott az MNB aranyvásárlása
3,1 tonnáról 31,5 tonnára, tízszeresére emelte addigi aranykészletét 2018-ban az MNB. A jegybank a devizatartalékából vásárolta a majd 28,5 tonna nemesfémet. A két évvel ezelőtti lépés jelentőségét jól mutatja, hogy az MNB utoljára a 80-as évek közepén vásárolt aranyat.
Boros Imre közgazdász szerint hazánk aranyfedezete sokáig 60 tonna felett volt, annak mértéke csak a régi közgazdaságtani szemléletet képviselő hazai balliberális közgazdászok döntései nyomán csökkent le, akik szerint az arany nem fontos eszköz.
Történelmileg a második világháború után a legnagyobb mértékű aranytartalék 65 tonna volt. Ez nem csökkent, csak egy „nagyon innovatív” jegybankelnök, Surányi György értékesítette, mondván, hogy az aranynak semmi jelentősége, csak költség van vele, meg a baj – fejtette ki.
Szakértők azonban kiemelik: az arany az egyik legbiztonságosabb eszköz, ami növeli a pénzügyi stabilitást és erősíti egy-egy nemzetgazdaság felé a piaci bizalmat.
Aranytartalékkal szakadnának el a szeszélyes valutáktól az országok
Az elmúlt nagyjából tíz évben a nemzetközi nagy jegybankok olyan politikát folytattak, ami a pénz értékének radikális csökkentéséhez vezet. A nyugati pénz, a dollár, az euró, a font árfolyama olyan gyorsan gyengül, hogy igazából az országok – leginkább Kína és Oroszország – elkezdtek aranytartalékokat felhalmozni – mondta Kiszelly Zoltán politológus.
Hozzátette: az országok biztonsági okból növelik az aranytartalékukat, hogyha a dollár megszűnik, vagy az értéke nagyot esne, legyen olyan tartalékuk, ami fölött ők rendelkeznek. A dollár árfolyamát ugyanis az amerikaiak határozzák meg, „játszanak is a dollár árfolyamával, ezért próbálnak az országok leszakadni róla”.
Azért, hogy az országok saját maguk rendelkezzenek az aranyuk fölött, Kiszelly Zoltán szerint több jegybank döntött úgy az elmúlt években, hogy „növeli és hazaviszi aranytartalékát”.
„Az elmúlt tíz évben annak vagyunk a tanúi, hogy a legnagyobb országok központi bankjai kevésbé bíznak már meg a nagy világvalutákban, és bevallottan, be nem vallottan felkészülnek egy euró, egy dollár utáni időszakra” – fogalmazott.
Kiemelte: „ennek jegyében például a német, a holland vagy az osztrák jegybankok is hazahozzák az aranyukat az Egyesült Államokból vagy Angliából, de a legtöbb ország saját aranytartalékot, illetve olyan valutákat – jellemzően világvalutákat – halmoz fel, amelyekkel, ha úgy adja a szükség, akkor azonnal tudnának hitelt törleszteni vagy nyersanyagokat, főként energiahordozókat, valamint élelmiszereket vásárolni.”
Az MNB nyeresége a járvány gazdasági hatásainak enyhítését is segíti
Az Mfor portál számításai szerint két évvel ezelőtt egy uncia arany nagyjából 1230 dollárt ért, ami 2019 májusáig nem is nagyon változott. Azóta egy év alatt nagyjából 40 százalékkal, 1700 dollár közelébe emelkedett az arany unciánkénti ára, ami azt jelenti a lap szerint, hogy az MNB az aranytartalék megemelésével alig másfél év alatt 460 millió dollárt keresett.
„Iszonyú árfolyam-növekedés volt. Ez növeli a nemzeti bank eszközértékét. Az eszközérték pedig megjelenik a mérlegben. Ezért, és még sok más miatt, a nemzeti bank be tud fizetni a költségvetésbe, nem állandóan rabolja a költségvetést, mint a megelőző bankelnökök idején” – hangsúlyozta Boros Imre.
A MNB tavaly mintegy 255 milliárd forintos nyereséget ért el. A jegybanki vezetőség április elején döntött arról, hogy a koronavírus okozta válság miatt nyereségéből mintegy 250 milliárd forintot befizet osztalékként a költségvetésbe.
Ez az összeg a GDP több mint 0,52 százalékának felel meg, ami segíti az állam finanszírozását és javítja a költségvetés egyenlegét is. A jegybank 2013 óta egyébként harmadik alkalommal döntött osztalékfizetésről: 2015-ben és 2018-ban is 50–50 milliárd forintot fizetett be a büdzsébe.
(Forrás: hirado.hu; Borítókép: illusztráció)
