Etnikai és vallási konfliktusokat is okoz a migráció
Több olyan etnikai csoport között húzódó konfliktus azonosítható be Európában, ami a migrációra vezethető vissza. Ezek pedig: a marokkói–algériai ellentét, a török–kurd konfliktus, illetve az örmény–török feszültség. Elsőre úgy tűnhet, hogy a befogadó országnak nincs köze ezekhez a konfliktusokhoz, azonban ez nincs így.
Török szélsőségesek és szélsőbaloldali aktivistákkal megerősített kurdok csaptak össze június végén Bécsben. Párizsban a kongóiak belharca miatt lángolt az egyik pályaudvar, egy másik francia településen pedig csecsenek verekedtek össze arabokkal. A 2015-ös nagy migrációs válság óta folyamatosan látni, hogy a Nyugat-Európába érkező migránsok etnikai konfliktusokat is hoztak magukkal.
Több etnikai csoport is magával hozta a sérelmeit
Tóth Norbert, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az M1 Unió 27 című műsorában elmondta, több olyan etnikai csoport között húzódó ellentét azonosítható be Európában, ami a migrációra vezethető vissza.
Európába érkezve a marokkóiak az algériaiakkal, a törökök a kurdokkal, illetve örmények a törökkel továbbra is konfliktusban állnak. Ezeknek az etnikai csoportoknak a tagjai nem oldották meg a konfliktusaikat származási országukban, Európába vándorolva elhozták magukkal a sérelmeiket, nézeteltéréseiket is – tette hozzá.
A belharcok nemzeti üggyé válnak
Tóth Norbert szerint elsőre úgy tűnhet, a befogadó országnak nincs köze ezekhez a konfliktusokhoz, azonban ez nincs így, hiszen foglalkoznia kell a a konfliktusok megoldásával, így a belharcok nemzeti üggyé válnak. Elég csak a legutóbbi bécsi zavargásokra gondolni.
Június végén az osztrák főváros Favoriten kerületében csaptak össze török radikálisok és kurdok. A helyszínre több száz osztrák rendőrt kellett vezényelni. Az összetűzéseket követően Sebastian Kurz osztrák kancellár berendelte a bécsi török nagykövetet.
Palócz André, a Századvég vezető elemzője elmondta, a bécsi helyzet kirívó eset, mivel az integráció alacsony szintű vagy egyáltalán nem sikerült az osztrák fővárosban. Hozzátette, a korábbi bécsi zavargások pedig a 2015 óta tartó migrációs válság látványos kicsúcsosodásai.
Elmondta, a bécsi zavargások, illetve más hasonló események alatt a rendőri autoritást, az állami berendezkedést megkérdőjelező mondatok, jelszavak is elhangzanak.
Ez is bizonyítja azt, hogy semmiképpen sem az eddigi berendezkedést kívánják megtartani a bevándorlók, hanem saját szokásaik szerint szeretnék átalakítani a környezetüket.
Elhibázott a nyugat-európai migrációs politika
Az osztrák helyzet annyira elharapódzott, hogy halálosan megfenyegették Karl Nehammer belügyminisztert és Susanne Raab integrációs minisztert. Ezt követően az osztrák alkotmányvédelmi hivatal úgy határozott, rendőri védelem alá helyezi a kormány két tagját.
Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint ide vezet az elhibázott migrációs politika. Hangsúlyozta, ha nem engedték volna be Nyugat-Európába a muszlim hátterű migránsokat, és nem teremtettek volna jogi lehetőséget arra, hogy hosszú távon legálisan Európában tartózkodjanak, akkor nem alakultak volna ki párhuzamos társadalmak, nem lennének olyan kihívások ezekben az országokban, amelyekkel ma szembesülniük kell.
Nem ismerik be, hogy hibáztak
Nyugat-Európában még az agresszív zavargások is kevesek ahhoz, hogy a döntéshozók észrevegyék az elhibázott bevándorláspolitika következményeit – mutat rá Palócz André. Kiemelte, egyes országok vezetői tagadják, hogy nehézségekbe ütköznének az illegális migránsok integrációja során. Hozzátette, azonban már vannak olyan országok, amelynek vezetői rájöttek, a nyitott kapuk politikája rossz döntés volt, a bevándorlók csak bajt, erőszakot vittek a befogadó országokba.
A probléma megoldása egyelőre azonban szinte lehetetlen, hiszen a konfliktusok mögött évtizedes, évszázados, adott esetben örökös sérelmek és ellentétek húzódnak.
A helyzet úgy fest, hogy a nyugat-európai országoknak ezekre a nehézségekre is fel kell készülniük, ez ugyanis már a mindennapjaik részévé vált.
Forrás: hirado.hu
