quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 25. kedd
  -  Géza
Promenad.hu archívum

Új hatóanyagot fejlesztettek ki a tartós izomgörcsök kezelésére Magyarországon

2020. július 19.

Új hatóanyagot fejlesztettek ki magyar szakemberek a stroke és más idegrendszeri betegségek után fellépő tartós izomgörcsök kezelésére – jelentette be az ELTE Motor Farmakológiai Kutatócsoportjának kutatásvezetője az M1 aktuális csatorna vasárnap délelőtti műsorában.

Málnási-Csizmadia András elmondta: a tartós izomgörcsök stroke vagy más idegrendszeri, agyi, illetve gerincvelői sérülések után alakulnak ki. Magyarországon körülbelül százezer ember szenved ilyen problémák miatt. Az évi 30-35 ezer stroke-os beteg 30 százalékánál kialakul a betegség, valamint az évi körülbelül ezer baleset miatti agyi vagy gerincvelői traumánál is gyakoriak a fájdalmas izomgörcsök a végtagokban – ismertette.

Hozzátette: a jelenleg használt görcsoldók az idegrendszeren keresztül hatnak. Ezek nem elég hatékonyak, és kellemetlen pszichés, idegrendszeri vagy kardiovaszkuláris mellékhatásaik is lehetnek.

Málnási-Csizmadia András tájékoztatása szerint az újonnan kifejlesztett szer közvetlenül arra az izomfehérjére hat, amely mozgatja az izmot, és azt lazítja el. Így a korábbi gyógyszerek mellékhatásai nem jelentkeznek, és a módszer “gyakorlatilag százszázalékosan hatékony” – mondta.

Kihívásnak nevezte a kutatásban azt, hogy ezek a fehérjék megtalálhatók a szívben, a belekben és nagyon hasonlóak egymáshoz. Ezért meg kellett találni azt a molekulát, ami csak a vázizomra hat – fogalmazott a kutatásvezető.

Hozzátette: már elkezdték nagy mennyiségben gyártani a hatóanyagot – ami egyébként költséges folyamat -, és megindultak a klinikai tesztelési fázis előkészületei is.