Az SZTE klinikáin az automatizált gyógyszeradagoló berendezések biztosítják a betegbiztonságot és a racionális gyógyszerfelhasználást
Centralizált, racionálisabb gyógyszerfelhasználást és ezáltal átlátható, költségtakarékos gyógyszergazdálkodást tesznek lehetővé a Szegedi Tudományegyetem Központi Gyógyszertárában a járványhelyzet idején élesben tesztelt automatizált gyógyszeradagoló berendezések. A rendszer elindításával a gyógyszerek „útja” nyomon követhető, ezáltal pedig a betegek gyógyszeres terápiája is transzparensé vált, ami jelentősen növeli a betegbiztonságot.
Az országban a legmagasabb számú, azaz 1500 fekvőbeteg-ellátásban részesülő páciens biztonságos gyógyszerelését is képes biztosítani az a két automatizált gyógyszeradagoló berendezés, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szikra utcai Központi Gyógyszertárában teszteltek a koronavírus járványhelyzetben előirányzott szűkített kapacitással működő rendszerben. A berendezéseket a megfelelő informatikai háttértámogatás mellett a korábbi évek pár hónapos üzemelését követően idén február 17-től indították el élesben.
Dr. Bodó Gabriella főgyógyszerész, a Központi Gyógyszertár vezetője szerint ez a rendkívüli időszak ideális lehetőséget adott arra, hogy csökkentett betegszámon, azaz 600 betegágyhoz kötött páciens egyénre szabott gyógyszerosztásának automatizált formáját lépcsőzetesen vezethessék be. Amint a járványhelyzet javulásával bővíthető lesz az ellátottak száma, azzal párhuzamosan fogják majd az összes, azaz 1500 beteget ellátni ezzel a rendszerrel.
Az EFOP-2.2.18.-17-2017-00052 számú a „Betegbiztonság növelését támogató, gyógyszerelési folyamatokat optimalizáló fejlesztés megvalósítása a Szegedi Tudományegyetemen – Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ fekvőbeteg-ellátó egységeiben” című projekt által közel 200 millió forintos beruházásból megvalósuló gyógyszeradagoló rendszer előnyeit sorolva kiemelte, hogy mind a 28 klinikán centralizált, racionálisabb gyógyszerfelhasználást és ezáltal átlátható, költségtakarékos gyógyszergazdálkodást tudtak megvalósítani. Számos tudományos kutatás bizonyította, hogy ha a betegre szabott gyógyszerelés párosul egy automatával támogatott betegre szabott gyógyszerelosztással, akkor a betegellátási rendszer átláthatóvá és jól követhetővé teszi a gyógyszer útját, csökkentve ezzel a klinikai osztályokon felhalmozódó vagy elfekvő gyógyszerkészletet. A főgyógyszerész utalt rá, hogy a rendszer alkalmazásától és a kihasználás mértékétől függően költséghatékony, vagyis annyit tud, amit a gyógyszerészek meg akarnak valósítani vele. Ez a szám – óvatos és viszonylagos becslések szerint – elérheti az akár 20-30 százalékot is.
A gyógyszerek „útja” ebben a rendszerben nyomon követhető, ezáltal pedig a betegek gyógyszeres terápiája is transzparensé vált, ami jelentősen növeli a betegbiztonságot. Dr. Bodó Gabriella kiemelte, hogy az automatával támogatott rendszer bevezetésével a gyógyszertévesztés gyakorlatilag megszűnt, maximálisan arra törekednek, hogy gyógyszerelési hibák egyáltalán ne forduljanak elő a klinikákon.
A főgyógyszerész hangsúlyozta, hogy az új automatizált gyógyszeradagoló berendezések a járványhelyzet megkövetelte biztonsági elvárásoknak is megfeleltek, ugyanis a korábbi manuálisan töltött dobozos gyógyszerelést leváltó egyszer használatos, hermetikusan zárt, névre szóló zacskós kiszerelések jóvoltából a fertőzésveszély gyakorlatilag megszűnt. A berendezés gyógyszertároló kazettái vonalkódos rendszerrel működnek, azaz egy-egy kazettába csak az előzőleg paraméterezett és beazonosított gyógyszerpirulákat lehet elhelyezni. A kazetták feltöltése során – a tévedési lehetőség kizárása mellett – a gyógyszerek azonosításához megfelelő vonalkód segíti a biztonságos gyógyszeradagolást. A kazetták tehát „chippelve” vannak, azaz egy hatóanyag tartalmú gyógyszert mindig csak ugyanabba a kazettába lehet elhelyezni. Ellenkező esetben a gép nem engedélyezi a tabletták feltöltését. A klinikák informatikai rendszeréből továbbított információk alapján nyomtatják rá az egyénre szabottan adagolt gyógyszereket tartalmazó egység zacskókra (hivatalos nevükön a több gyógyszert tartalmazó multi dose-okra, és az egy gyógyszert tartalmazó unit dose-okra) a betegek nevét és adatait.
– Az automata támogatással létrejövő egyénre szabott gyógyszerelés biztonságának és felhasználásának racionalizálása minőségi és mennyiségi garanciát jelent, ami a komplex precíziós medicina korában nélkülözhetetlen feltétel – szögezte le a főgyógyszerész. A klinikai informatikai rendszerhez kapcsolt berendezések által valósítható meg a beteg gyógyszerelésének informatikai követése, dokumentálása, és ezáltal magasabb minőségű ellátása. Az automatával támogatott rendszerben a korábbi standard gyógyszerelési feladatok megváltoztak: a manuális, gyógyszeres dobozokba való gyógyszerosztások mostantól kevesebb időt és szakembert igényelnek, ugyanakkor a gyógyszerelésnek az elektronikus rögzítése és vonalkódos nyomon követése változatlan számban igényli a szakdolgozói és gyógyszerészi ellátást.
Dr. Bodó Gabriella emlékeztetett rá, az automatizált rendszer zökkenőmentes bevezetését az is segítette, hogy az SZTE klinikáin 1994 óta működik a klinikai gyógyszerészek által ellenőrzött betegekre szabott manuális gyógyszerosztás. A gyógyszerészek az orvosokkal, a nővérekkel és a dietetikusokkal együttműködve részt vesznek a terápiák tervezésében, és a beteg felvétele után úgynevezett gyógyszeres anamnéziseket végeznek, a lázlapokra és az informatikai rendszerekbe a klinikai gyógyszerészek vezetik fel az előírt gyógyszereket. Az országban a legnagyobb számban, 1200-1300 ágyon a Szegedi Tudományegyetem klinikán működik betegágy melletti gyógyszerészi szaktanácsadás.
