Július elsejétől 14 százalékkal több fizetést vihetnek haza a dolgozó nyugdíjasok

A járulékmentesség bevezetése is jó döntés volt, hiszen 2019-ben, miután módosították a jogszabályt, sokkal több nyugdíjas tért vissza a munkaerőpiacra.

2020 július elsejétől már nemcsak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas, így például a megbízási jogviszonyban álló is mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól.

14 százalékkal több fizetést vihetnek haza 

Ez a változás azt jelenti, egy nyugdíjas a jelenlegihez képest 14 százalékkal több fizetést vihet haza. Korábban a havi bruttó százezer forintos megbízási díjból 71 ezer forint maradt a nyugdíjasoknál az szja és a járulékok levonását követően. Július elsejétől viszont ugyanazért a munkáért már 85 ezer forint jár az érintetteknek, vagyis

százezer forintos bérre vetítve egy év alatt 168 ezer forinttal több marad a nyugdíjas munkavállalók zsebében.

Farkas András nyugdíjszakértő szerint a módosítás a munkavállalók mellett a munkaadók számára is könnyebbséget jelent. A nyugdíjszakértő az M1 Summa című műsorában elmondta, az új jogszabály értelmében nemcsak a nyugdíjas jár jól, hanem a munkáltató is. A munkáltató 17 százalékot spórol meg a nyugdíjas munkavállaló bérén vagy egyéb juttatásán, a nyugdíjas pedig 18,5 százalékkal magasabb nettó összegre számíthat, hiszen nem kell semmilyen jogviszonyban fizetni ma már a társadalombiztosítási járulékot.

A magyar nyugellátási rendszer nettó alapú 

A rendelkezésre álló adatok szerint több mint harminchatezer nyugdíjas dolgozik munkaviszonyon kívül. A kormányzat számításai szerint a járulékmentesség kiterjesztése évente mintegy húszmilliárd forintot hagy az érintetteknél.

A legtöbb európai országban a nyugdíjszámítás bruttó kereset alapján történik. „Tehát, a nyugdíj  adóterhet visel, a nyugdíj egészségbiztosítási járulékterhet visel, míg a magyarországi rendszer nettó alapú”  – mondta. Ennek köszönhetően a magyar nyugdíjasok a munka mellett kedvező körülmények között dolgozhatnak, mivel

csak a nyugdíj melletti keresetüket terhelő 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le fizetésükből

– tette hozzá.

Egyre többen térnek vissza a munkaerőpiacra nyugdíj után

A nyugdíjasok között a munkavállalás egyre népszerűbbnek számít – mondta Regős Gábor, a  Századvég szakértője. Elmondta, 2019-ben, amikor a járulékmentességet bevezették a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasok száma nem érte el a százezret.

A járulékmentesség bevezetése után a dolgozó nyugdíjasok száma rövid idő alatt százharmincezer fölé emelkedett.

„Egy munkaerőpiac elsősorban nem a nyugdíjasokra épít, nem ők a legfontosabb munkavállalók, de az elmúlt években a munkaerőhiányos helyzet miatt megnőtt a szerepük” – tette hozzá.

Farkas András szerint érdemes megvizsgálni azt is, általában kik döntenek úgy, hogy a nyugellátásukat pluszmunkával egészítik ki. Elmondta, jellemzően nem azok a nyugdíjasok dolgoznak tovább, akik rossz munkahelyeken, rossz viszonyok között alacsony munkabérért dolgoztak.

Azok dolgoznak tovább, akiknek jó munkahelyük van, ahol megbecsülik, elismerik munkájukat

– tette hozzá.

A Pénzügyminisztérium várakozása szerint a július elsejétől bevezetett szabály a gazdasági szereplőknek is kedvez. A korábban nyugdíjba vonult szakemberek alkalmazásával olyan tapasztalat és tudás kerülhet a cégekhez, szervezetekhez, amelyre minden vállalkozás alapozhatja a sikerét, és a 17 százalék közteher befizetését is megtakarítja.

forrás hirado.hu, borítókép illusztráció, shutterstock