Tényleg folyamatosan lehallgatják felhasználóikat a közösségi oldalak
Az internetes közösségi oldalak adatokat gyűjtenek rólunk, amelyeket önként adunk át nekik. A lájkolások mellett internetes böngészési előzményeinket is ismerik, hogy hol, melyik oldalon mennyi időt töltünk el és ez alapján céloznak meg minket reklámokkal. A nagy cégek mellett azonban a titkosszolgálatok is hozzáférnek adatainkhoz.
Háromszáz Facebook lájkból meg lehet ismerni valakit, úgy mintha a házastársunk lenne – hangzott el az M1 Ma reggel műsorában, ahol Ormós Zoltán ügyvéd, internetjogász beszélt az internetes zaklatás és adatvédelem témakörében.
A közösségi média cégek, így a Facebook is az összegyűjtött adatokból úgynevezett profiltípusokat építenek: 30-40 éves, „A” kategóriás, vagyis prémium termékeket fogyasztó férfi, aki este szokott vásárolni. Ezek alapján célzottan tudják ezt a célcsoportot a kívánt üzenetekkel megszólítani.
Az internetjogász szerint van egy másik vonzata a dolognak, hogy ezekhez az adatokhoz a titkosszolgálatok is hozzáférnek. A Facebookhoz és az Instagramhoz az amerikai, a Tik-Tokhoz a kínai titkosszolgálat.
A kínai közösségi oldalt is azzal próbálták meg ellehetetleníteni, hogy a kínai titkosszolgálatnak dolgozik – mondta.
A Cambridge Analytica-ügy adatkezelése nagy port kavart, ahol néhány tízmillió ember személyes adataival élhettek vissza, de ezzel szemben a Facebook több százmillió felhasználót hallgat le folyamatosan – mondta.
Amikor az Instagramot letöltjük a telefonunkra akkor az adatkezelési tájékoztatót is jóváhagyjuk, és ebben szerepel a mikrofon használatának engedélyezése.
A mikrofon pedig a telefon használatától függetlenül, „holt időben” is működik. „Tehát amikor le van téve a telefon, most amiről beszélgetünk, ezt hallják”. Ezért lehet az, hogy amikor a motorokról beszélget valaki, akkor hasonló témájú reklámokat kaphat – hangzott el az adásban.
Korlátozott funkciók
Az emberek egy része azért hagyja jóvá az adatkezelési tájékoztatót, mert nem jártas ezekben, de a másik probléma, hogy ha így teszünk, akkor a programok nem működnek megfelelően.
Az internetjogász saját tapasztalatait megosztva elmondta, hogy amikor az Instagramon lekapcsolta a mikrofont, akkor az applikáció passzívvá vált és nem engedte posztolni.
Az európai általános adatvédelmi rendelet (GDRP) szempontjából ez árukapcsolásnak minősül, ami tiltott. A komoly jogi problémák mellett van egy másik vetülete a dolognak.
„A totalitárius diktatúrákat, a kommunizmust meg a nácizmust azért utálták, mert le akarta hallgatnia az embereket, mindent tudni akart róluk. Most itt van a telefonunk, amelyet mindig magunknál hordunk, olyan mint egy besúgó eszköz, ott van nálunk folyamatosan”.
Internetes zaklatás
Ormós Zoltán a műsorban az internetes zaklatásról is beszélt. Az angol cyber-bullying kifejezés egy gyűjtőszó és széles kört fed le. Enyhébb formái a csúfolás, sértegetés, de elmehet a rágalmazásig, becsületsértésig, vagy a szexuális tartalmú képek, videók közléséig.
„Az internetes felületeken nagyon hatékonyan lehet valakit a nap minden percében zaklatni” – fűzte hozzá.
Közölte: tíz gyerekből csak egy mer beszélni a sérelmeiről, amelynek okai között említette, hogy így az is kiderül, mennyi időt töltenek internethasználattal.
Ormos Zoltán szerint az internetes zaklatás ellen a szülők azzal is tehetnek, ha korlátozzák a gyerek képernyő előtt tölthető idejét.
Forrás: hirado.hu
