quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Vásárhely24.com archívum

Tanulmányozta a sikeres magyar járványkezelést a WHO

2020. július 12.

A WHO a napokban adott ki egy közleményt, amely szerint bizonyítékokat találtak arra, hogy a koronavírus a levegőben is terjed. Ennek előzménye, hogy több mint 200 nemzetközi hírű tudós szólította fel a szervezetet, hogy ismerje el a Covid–19 betegség levegőben való terjedésének a lehetőségét.

A Vasárnapi Újságban adott interjúban az irodavezető elmondta, hogy ennek lehetőségét április óta vizsgálták. Konkrét ajánlást a védekezésre még nem adtak, ki de dolgoznak rajta és ahogy ez elkészül, tájékoztatják a közvéleményt – fogalmazott.

A WHO csak a tagországokból származó információkra támaszkodhat

Lédia Lazeri kiemelte: már a világjárvány előtt is nyomás alatt voltak, hogy ajánlásaik tudományosan naprakészek legyenek, de azokat mindig a legfrissebb tudományos eredményekre alapozva frissítik.

A WHO-n belül általában rendkívül körültekintően próbálunk eljárni azzal kapcsolatban, hogy mikor elegendő egy tudományos bizonyíték ahhoz, hogy ajánlássá váljon – mondta.

Hozzátette: a szervezet minden ajánlásának „kőkemény, számos forrás által megerősített bizonyítékokon kell alapulnia”.

A szervezetet érő, elsősorban az Egyesült Államok felől érkező  bírálatokra úgy reagált, hogy a WHO csak a tagországokból származó információkra támaszkodhat, mivel nincs  felhatalmazása és kapacitása, hogy egy-egy országban vizsgálódjon.

 „A leggyorsabban cselekedtünk, ahogy az információk rendelkezésünkre álltak” – fűzte hozzá.  A koronavírus-járvány első szakaszának tapasztalatait összefoglalva kifejtette, hogy azokban az országokban volt sikeres a járványkezelés, ahol minél korábban elkezdték alkalmazni a közegészségügyi és közösségi intézkedéseket.

A járvány első hulláma jellemzően az intézkedések betartatásról szólt.

Tanulmányozták a magyar járványkezelést

A magyarországi járványkezelést a WHO helyi irodavezetője sikernek nevezte, amelyet már külföldön is megmutattak.

„A magyar egészségügyi hatóság már néhány WHO-eseményen vendégként szerepelt, ahol bemutatták a magyar esettörténetet, a vegyes közegészségügyi és közösségi intézkedések együttesét, amelyek azt eredményezték, hogy sikerült alacsonyan tartani az esetszámokat, és ennek eredményeként a halálozást” – fogalmazott.

Lédia Lazeri is megerősítette, hogy néhány országban ismét nőtt az azonosított esetek száma. Az új fertőzések egyrészről gazdasági tevékenységhez köthetők – húsüzemekhez, bányákhoz – ahol sok ember dolgozik együtt.

Egy másik oka az új esetszámok növekedésének, hogy a lakosság a korlátozó intézkedések feloldását követően visszatért korábbi szokásaihoz.

Úgy vélte, hogy tanulni kell a korábbi tapasztalatokból, hogy sikerüljön alacsony tartani az esetszámokat.

A közegészségügyi hatóságok tanácsainak és a közösségi intézkedések követése a „legjobb lehetőségünk arra, hogy legyőzzük a járványt, megóvjuk magunkat és másokat” – figyelmeztetett

Vakcina hiányában az embereknek el kell fogadniuk, hogy életük még egy ideig nem lesz ugyanolyan, mint volt.

(Forrás: hirado.hu; Borítókép: illusztráció, fotó: MTI/Vajda János)