Kerékpáros kirándulás Vásárhelyről az Atkai-holtághoz

Az Atkai-holtágat kerékpárral Vásárhelyről két módon lehet megközelíteni. Az egyik a 47-es út mentén, Algyőig és onnan a holtágig a töltésen. A másik, amely sokkal több természeti látványosságot nyújt: a Bodzási úton kell elindulni, a töltéshez érve balra kell kanyarodni (tehát nem Körtvélyes felé!) és onnan végig a töltésen egészen az algyői vasúti hídig lehet haladni.
- Mit érdemes tudni az Atkai-holtágról?
Az Atkai Holt-Tisza néven is ismert holtág Csongrád megyében található, 107 ha nagyságú, kb. 6,8 km hosszú, átlagmélysége 5 m, de persze vannak sekélyebb és mélyebb (jóval mélyebb) helyek is, átlagszélessége 122 m. Területe két főbb részre osztható. Az első a horgászható szakasz, ez a leghosszabb. Ennek a holtág északi végéig tartó folytatása a védett rész. A második szakasz egy zárt, sekély rész, melynek neve Disznó-öböl vagy – a helyiek nyelvén – Kis-Tisza. Ott található a sziget is, amit a két holtágrész fog közre. Ezen van a hármas kikötő, mely egyúttal a bojlis pálya is. Atka és környéke a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, a sátrazás tilos, maximum sátras ernyő használata a megengedett. Háziállatot sem szabad bevinni.
A tartalmas kerékpáros beszámolóm előtt nézzük meg videóban milyen is a horgászok által közkedvelt holtág.
Igen erős napsütésben indultam a holtághoz, ahogy már jeleztem a Bodzási úton. Az első ismert, mostanában elhanyagoltak tűnő hely a Bodzási Úti Tanyai Iskola, valamint onnan kb. két kilométerre lévő gólyafészek, ahol napjainkban gólyák nevelkednek, lassan kirepülnek.
A Bodzási út végén tehát balra kell fordulni és a következő kettő elágazásnál (a második közvetlen a töltésen, a rakodóhoz ível) is balra kell tartani.
Pár perc tekerést követően a töltés szélénél ugráló nyuszit láttam, aki viszont nem vett észre, pedig nem bújtam el, egész közelre jött hozzám.
A rövid kattintgatások után folytattam utam a töltés tetején. Itt nem érdemes lemenni, méhészkednek.
A töltés mentén egy szürke gém figyelt, majd ahogy közelebb gurultam elrepült.
10 km megtétele után a Lúdvári szivattyútelephez érkeztem. Erről a helyről kerékpáros szemmel azt kell tudni, hogy innen aszfaltos úton lehet tovább haladni, lehet kicsit gyorsabban is tekerni. Itt jegyzem meg, hogy innen légvonalban egy kilométerre sincs az Atkai-holtág, ha lenne itt egy híd pár perc után máris célba érnénk, a Tisza túloldalán.
Újabb rövid tekerést követően a töltésen egy cica pózolt kamerámnak, majd pedig a közeli gólyafészekből mindkét szülő a fűben keresett betevő falatokat.
A töltés aszfaltja az algyői vasúti híd előtt kb. 1,5 km-rel ilyen. Sokkal kényelmesebb, jobban járható, mint a 47-es melletti kerékpárút Vajhát és a híd közötti szakasza. Tehát már csak ezért is a töltésen érdemes Atkára tekerni.
A vasúti híd előtt frissen aszfaltoztak, ráadásul pipacsokat is láttam.
A közúti hídra érkezve megálltam megtekinteni a Tiszát. Kajakosok egy tőkés réce hímet zavartak meg, ennek köszönhetően a madarat egy ritka szemszögből, felülről fotózhattam.
Az algyői cukrászdával szemben kell az Atkai-holtághoz kanyarodni. Itt a 47-es út nagy forgalma miatt legyünk nagyon körültekintőek, óvatosak, balesetveszélyes hely. Néhány száz méter után balra ível az út, itt jobb oldalon a vasúti híd Szeged felől oldalát láthatjuk.
Az 47-es úttól előbb az algyői szivattyútelepet láthatjuk, majd összesen kb. 2,5 km tekerés után a kedvenc helyemhez érkezhettünk, egy gólyafészekhez. Miért különleges? Mert itt egy szintben lehetünk a fészekkel, gyakorlatilag beleláthatunk abba, méghozzá elég közelről.
Lessünk bele az immáron egészen nagyra cseperedett kis gólyák életébe.
További kb. 2,5 km után érkezünk meg legfőbb célpontunkhoz az Atkai-holtághoz, itt térhetünk le balra.
A holtág mellett kb. egy kilométer hosszban van aszfaltos út, amennyiben körbe szeretnénk járni földúttal számoljunk, az időjárás függvényében olykor jobb és rosszabb szakaszok is vannak. A 6 km földút mindenképpen többnek tűnik a ténylegesnél. Ám mielőtt a földútra térnénk feltétlen ajánlott a stégeket is megnézni, ugyanis mind más és más. Mindezt tegyük úgy, hogy a horgászokat ne zavarjuk meg. Most pedig sok-sok fotót mutatunk a holtágról és környezetéről, kommentár nélkül, egész egyszerűen csodáljuk a nyugodalmasan szép környzetet.
Napnyugta előtt a patkó alakú, 7 km hosszú holtágat körbe jártuk, most tehát olyan fotókat mutatunk a környezetről, amelyeket csak kevesen láthatnak, hisz tapasztalatunk szerint a belső utat kevesen használják. Ha kondink vagy autónk nem alkalmas a túrára most tekintsék meg további képeinket.
Korábbi idegenforgalmi, természetjárással kapcsolatos felvételeinket ide kattintva tekinthetik meg.
Videó: Somogyi József
Fotók: Bodrogi Attila