Elégedetlenek az uniós járványkezeléssel az európai polgárok

Látszólag kezd visszatérni az élet a normál kerékvágásba Olaszországban, az ország azonban még mindig a világ tíz leginkább érintett országa közé tartozik a koronavírus-járvány szempontjából. Éppen július első napjaiban vezettek be szigorításokat az egyik tartományban, miután megugrott az új fertőzöttek száma.

Az uniós tagállamok egymás után szigorítanak vagy éppen lazítanak a szabályokon annak függvényében, hogy a járvány mely szakaszában vannak. Egy azonban közös bennük: a lakosság jelentős része rossz véleménnyel van az uniós járványkezelésről – hangzott el az Unió 27 adásában.

Egy kilenc országra kiterjedő, de az uniós lakosság kétharmadát lefedő felmérésből kiderült, hogy elégedetlenek a közös járványkezeléssel.

A franciák 58 százaléka szerint az Európai Unió mellékes szerepet töltött be az elmúlt hónapokban. A portugálok 52 százaléka gondolja ugyanezt, az olaszok 40, míg a dánok 38 százaléka vélekedik hasonlóan.

És bár a németeknél a nagyszámú megbetegedés ellenére is viszonylag kevesen haltak meg, így is a megkérdezettek 44 százaléka van lesújtó véleménnyel az Európai Unióról. A szakértő szerint a felmérés is azt mutatja, hogy nemzetállami szinten születtek meg a szükséges döntések.

Megrendült a bizalom

„Az adatok azt mutatják, hogy azok az országok, amelyeket a leginkább érintette a koronavírus-járvány mind a fertőzöttek, az elhalálozottak és a gazdasági válság értelmében, azoknak a bizalma megrendült az Európai Unióban” – mondta Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője.

Szerinte ez egyáltalán nem meglepő, hiszen az uniós intézmények vezetői, köztük az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen hetekig nem nyilatkozott.

„Azt láthattuk, hogy a nemzetállamok szintjén lehetett gyorsan és hatékonyan cselekedni, mint az eszközbeszerzés, a korlátozások, a különböző intézkedések tekintetében” – tette hozzá az Alapjogokért Központ elemzője.

Az olaszok 63 százaléka szerint egyébként az Európai Unió kudarcot vallott a járványkezelésben. A megkérdezettek mindössze négy százaléka találta hasznosnak az uniós intézkedéseket, ugyanakkor minden negyedik válaszadó Kínát említette, mint amely ország hatékonyan segítette az uniós tagállamokat a válságkezelésben, főleg az orvosi és védőeszközök beszerzésében.

A szakértő rámutatott: a felmérésből kiderült, hogy elmaradt az unió egységes fellépése, így szerepét a nemzeti kormányoknak kellett átvenniük.

Főleg a határok lezárásánál volt káosz, amikor a határokat a tagországok túl gyorsan zárták le, az unió nem koordinált, és ezért feltorlódtak a sorok. Emlékszünk a hegyeshalmi határnál is például, hogy a vendégmunkások Szerbia, Románia és Bulgária felé feltorlódtak – mondta Kiszelly Zoltán politológus.

Úgy vélte, hogy további problémát jelentett az egészségügyi védőfelszerelések beszerzése, hiszen itt sem volt koordináció. Példaként hozta fel, hogy az egyik tagországba induló szállítmányt a másik tagország lefoglalta.

Élvonalban a magyar válságkezelés

Halkó Petra szerint a magyar kormány válságkezelése az uniós élmezőnybe tartozik. „Nemzetközi tanulmányok többsége szerint Magyarország a vírus kezelésében a top államok között helyezkedik el. Az egyik kimutatás szerint hazánk a negyedik helyen végzett az Európai Unión belül” – emelte ki az elemző.

Az értékelés szempontjai között a védőfelszerelések biztosítása, az egészségügy terheltsége, valamint az szerepelt, hogy milyen reakcióidővel hoztak lépéseket. Bár a felmérések szerint Magyarország és a magyar kormány hatékonyan kezelte a járványt és a kialakult válságot, sok uniós bírálatot kapott az azóta már megszüntetett különleges jogrend miatt.

„Teljesen alaptalanok voltak azok a vádak, amiket a magyar kormány ellen megfogalmaztak európai unós szinten, illetve tagállami szinten is. És azért is érthetetlen, mert más tagországokban is bevezettek veszélyhelyzetet, és voltak olyan országok, ahol például csak korlátozottan tudott működni a parlament, így például Franciaországban vagy Spanyolországban. Olaszországban a parlament megkerülésével hoztak döntéseket” – fogalmazott Párkányi Eszter.

Orbán Viktor korábban azt mondta: a magyar kormány bebizonyította, hogy a bírálatoknak nem volt alapjuk, éppen ezért mindenkinek megadják az esélyt, hogy elnézést kérjenek az igaztalan vádak miatt.

Forrás: hirado.hu