quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 22. kedd
  -  Csilla, Noémi
Promenad.hu archívum

Meteorológiai szolgálat: magas volt az UV-B sugárzás az elmúlt hetekben

2020. július 10.

Az elmúlt hetekben magasabb volt az UV-B sugárzás, amelynek elsődleges oka, hogy a légkör ózontartalma az ilyenkor átlagosnál alacsonyabb – nyilatkozta az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa az MTI megkeresésére.

Fekete Dénes meteorológus kifejtette: a felszínre érkező UV-sugárzást alapvetően 4 tényező befolyásolja: a légkör ózontartalma, a napsugarak beesési szöge, a felhőzet és a légkör áteresztőképessége, ami leginkább a légkör szennyezőanyag-tartalmától függ.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat budapesti Marczell György Főobszervatóriumában 1969 óta folyamatosan mérik a légoszlop teljes ózontartalmát. Kiemelte: az idei év eddig kifejezetten “ózonhiányos” évnek tekinthető, azaz a mért értékek elmaradnak az ilyenkor szokásos sokévi átlagtól. Június elejétől átlagosan 8-10 százalékkal alacsonyabb az ózontartalom. A napsugarak beesési szöge a napforduló idején a legmagasabb. A felhőzet is erős befolyásoló tényező. Fontos, hogy mekkora százalékban van felhőkkel borítva az égbolt, illetve milyen típusú felhők vannak az égen. Végül pedig minél szennyezettebb a levegő, annál kevesebb sugárzást enged át – fejtette ki.

Akkor extrém az UV-B-sugárzás, ha az UV-index 8.0 feletti. Az elmúlt évtizedet tekintve volt olyan nyár, amikor 20 napon is előfordult extrém UV-sugárzás, de olyan is, amikor mindössze 1 napon. Extrém UV-B sugárzás jellemzően júniusban és júliusban szokott előfordulni, augusztusban viszonylag ritkábban – jegyezte meg.

A magas UV-B sugárzásnak nincs hatása az időjárásra, ahogy az emberek hőérzetére sem. Ugyanakkor, mint kiemelte: az állandó extrém UV-B sugárzás veszélyes, bőrbetegséget (szeplősödést, foltosodást, korai bőröregedést), esetenként bőrrákot okozhat, ezenkívül károsíthatja a szemet és gyengítheti az immunrendszert. E sugárzás nagy energiájú részecskéi képesek felbontani az örökítőanyag (DNS) bizonyos kötéseit, így megváltozik e molekula szerkezete és emiatt következnek be az említett rendellenességek az emberi szervezetben.

Az élőlények nem egyformán érzékenyek az UV-sugárzásra, de általánosan elmondható, hogy az állandó extrém sugárzásnak történő kitettség génmutációkat okoz az élő szervezetekben – ismertette Fekete Dénes.