quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Promenad.hu archívum

Tavaly 53, idén már 10 embert sikerült kimenteni a Dunából Budapesten

2020. július 02.

Tavaly 53, idén már 10 embert sikerült élve kimenteni a Dunából a fővárosban, az érintett emberek többsége túléli a vízbe esést – mondta Prohászka Richárd, a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője csütörtökön Budapesten.

A bemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón a rendőrség és a mentőszolgálat munkatársai a vízi balesetek veszélyeire hívták fel a figyelmet.

Az alezredes ismertette: rendőrkapitányságuk a Duna teljes magyarországi szakaszán teljesít szolgálatot, 417 folyamkilométeren, de a mellékágak és a part menti területek is hozzájuk tartoznak. Elsődleges feladatuk a vízi közlekedés folyamatosságának, biztonságának garantálása, de az ő feladatuk a vízből mentés is. A fővárosban a nap 24 órájában mentő járőrözést tartanak, Budapesten a bejelentéstől számítva jellemzően 2-8 perc alatt tudnak a helyszínre érni – mondta.

Lakatos Adrienn, a kapitányság munkatársa ismertette: a szolgálati hajóval a vízbe esett ember mellé állnak, lehetőség szerint a leggyorsabb technikával beemelik őt a vízi járműbe, és ha szükséges, megkezdik az újraélesztését. Ezután a legközelebbi kikötőben átadják a mentőszolgálatnak.

Prohászka Richárd rámutatott: gyakran eszméletlen embert találnak a vízben, ezért a megközelítésekor leállítják a hajó motorját, nehogy a hajócsavarral sérülést okozzanak neki. A kimentettet még a hajón izolációs fóliába csavarják, amellyel használattól függően a kihűléstől és a túlhevüléstől is meg tudják óvni.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője elmondta: amikor valaki a Dunába esik vagy a folyóba ugrik, sokféle egészségi kockázattal kell számolnia. Bár az ember az állandó testhőmérsékletét egy ideig fenn tudja tartani, hideg közegben viszonylag hamar megkezdődik a lehűlés. Ha ez súlyos sérülésekkel társul, akkor a folyamattal biztosan számolni kell, gyógyszeres vagy alkoholos befolyásoltság esetén pedig a kihűlés még gyorsabb lehet.

Hozzátette: az izolációs takaróba csavart embert a mentők buborékfóliára fektetik, ami szintén abban segít, hogy a testhőmérséklet helyreálljon. Ezután egy teljes test rögzítését lehetővé tévő hordágyra fektetik, mivel nem tudják, hogyan került a vízbe, így potenciálisan súlyosan sérültnek tekintik. Oxigént is biztosítanak a számára, hogy javítsák a szöveti oxigénellátást, majd a mentőautóban melegített infúziót is bekötnek neki, hogy megállítsák a testhőmérséklet csökkenését.

Győrfi Pál rámutatott: ezek az esetek nagyon veszélyesek, ezért ha valaki például “buliból” vagy fogadásból a vízbe ugrik, azt is kockáztatja, hogy a becsapódás ereje miatt gerincsérülést vagy koponyasérülést szenved. Kiemelte: a Dunában keletkező örvények még azt is lehúzhatják, aki stabilan tud úszni.

Prohászka Richárd az MTI kérdésére elmondta: a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság által tavaly élve kimentett 53 ember közül egy volt a tavaly májusi Hableány sétahajó balesetének utasa.

A sajtótájékoztatón a mentési folyamatot is bemutatták: Csécsi Somát, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivőjét “mentették ki” a Dunából.