Megerősödve kerülhetnek ki a válságból a mikrovállalkozások

A vártnál sokkal jobban kezelték a koronavírus okozta válsághelyzetet a hazai kisvállalkozók, a számlaforgalmi adatok és a hitelfelvételi kedv alapján a szektor gyors visszarendeződésére lehet számítani – mondta Erdei Zsuzsa, az Erste Bank kisvállalkozói területért felelős vezetője szerdán, a hitelintézet online sajtótájékoztatóján.

Elemzők korábban azt várták, hogy a kisvállalkozói szektor lesz a legnagyobb elszenvedője a koronavírus-járványnak. Az Erste számlaforgalmi adatai alapján azonban a mikrovállalkozások azokban a szektorokban is viszonylag moderált visszaesést szenvedtek el, ahol a nagyobb vállalkozások bevétele sok esetben szinte teljesen lenullázódott.

A kisvállalkozók számlaforgalma még a pandémiás időszakban is 1,5 százalékkal nagyobb volt a válságot megelőző egy év átlagánál, júniusban pedig várhatóan 11 százalékkal meghaladja a tavaly júniusit. A készpénzforgalom is jelentősen megugrott júniusban, a pénztári befizetések már alig maradnak el a korábbitól, az ATM-készpénzfelvételek pedig 20 százalékkal nagyobbak a korábbinál.

A hitelfelvételi kedv is biztatóan alakul, például a PowerBusiness hitelállománya az első öt hónapban 10 százalékkal bővült. Erdei Zsuzsa ennek alapján úgy véli, egyre valószínűbb a gyors kilábalás. „V” alakú lesz a válság, a második szára már elindult, és felfelé mutat – mondta.

Az Erste adatai szerint a kereskedelmi cégek számlaforgalma az első nyári hónapban 8 százalékkal nőtt a pandémiás időszakot megelőző 12 hónap átlagához képest, és a mezőgazdasági vállalkozások forgalma 2 százalékkal bővült.

Az iparban ellenben 2 százalékos csökkenést tapasztalni, ezen belül a feldolgozóipari kisvállalkozók számlaforgalma 9 százalékkal mérséklődött, míg az építőipari cégeké 5 százalékkal nőtt. A szolgáltató szektorban a korlátozások feloldását követő első hónap forgalma 3 százalékkal bővült.

A legkisebb cégek egy része előnybe tudott kerülni a krízisben, mert az átlagnál versenyképesebb, olyan digitális megoldása van, amelyre van kereslet, vagy képes az interneten hatékonyan értékesíteni a termékeit. Erre példa az IT-kommunikációs szektor, vagy az oktatás területén működő vállalkozások körében mért forgalomnövekedés.

Más cégek megérezték a válságot, de van elég tartalékuk ahhoz, hogy a fizetési moratóriummal és az egyéb kormányzati intézkedésekkel menedzseljék a helyzetüket. A gazdaság részleges leállását leginkább a turisztikai, vendéglátó, művészeti, szórakoztató vagy rendezvényszervező vállalkozások szenvedték meg, de például a szépségszalonok, fitnesz termek üzemeltetői sem tudtak dolgozni – mutatott rá Erdei Zsuzsa.

Kitért arra is, hogy az állami programok, így például a fizetési moratórium nagy segítséget jelent a kisvállalkozások számára. Az Erste Bank kisvállalkozó ügyfelei eseti törlesztéses hiteleinek teljes összegét moratórium alá vonta, ezeknél május végéig közel 30 százalék döntött úgy, hogy inkább tovább fizeti a tartozást. A folyószámlahitelek esetében az ügyfelek 40 százaléka választotta a további fizetést.

A mikrovállalkozások körében népszerűek az állami hitelprogramok is, szinte minden ágazatban óriási az érdeklődés a Növekedési hitelprogram (Nhp) hajrá iránt, melynél a kisvállalkozók körében egyelőre a beruházási cél a legnépszerűbb. Az új Széchenyi Kártya konstrukciók is nagy segítséget jelentenek a mikro- és kisvállalkozások számára az átmeneti piaci helyzetben a működési- és a bérköltség finanszírozásában. A bank eddigi tapasztalatai szerint az ügyfelek elsősorban a folyószámlahiteleket keresik.

Az Erste Bank az állami programok mellett saját eszközeivel, kedvezményes számla- és hitelkonstrukciókkal, valamint az üzlet fejlesztését segítő szolgáltatásaival is támogatja a vállalkozók pandémiás helyzetet követő újraindulását.