Sorsdöntő beruházások kezdődnek

Az agrártárca százmilliárd forintos programmal indítja a nyarat. A már bejelentett állattenyésztési és kertészeti felhívások mellett öntözésfejlesztésre is pályázhatnak a gazdák – mondta a Magyar Nemzetnek Nagy István agrárminiszter. A legkisebbek kezét sem engedik el, már folynak az előkészítési munkálatai annak az 5,5 milliárd forintos új konstrukciónak, amely a kistermelők előrelépését és a helyi piacok létrehozását támogatja. A tárcavezető szerint az a cél, hogy a magyar agrár-élelmiszeripar a koronavírus-járvány okozta válságból megerősödve kerüljön ki.

– Nem kis próbatételen ment keresztül az elmúlt hónapokban a hazai agrár-élelmiszergazdaság. Szinte egyetlen ágazat sem volt, amelyet így vagy úgy ne érintett volna a koronavírus-járvány. A veszélyhelyzet elmúltával a válságon is sikerült túljutni?

– A gazdáknak köszönettel tartozunk azért, hogy egy korábban nem látott és tapasztalt helyzetben mindennap tették a dolgukat: felkeltek, megetették a jószágot, vetettek, amikor vetni kellett. Azoknak is nagy tisztelet jár, akik a feldolgozóüzemekben a szalagok mellett állva biztosították, hogy a válságos időszak ellenére mindenki asztalára jusson élelmiszer. Olyan igényekkel kellett szembesülnünk, amelyek kielégítése óriási erőfeszítést jelentett. A mezőgazdaság pedig nagyon jól vizsgázott.

– A veszélyhelyzet alatt nemcsak napról napra, hanem gyakran óráról órára derült fény egy-egy problémára. Hogyan lehetett döntéshozói szinten hatékonyan kezelni a felmerülő nehézségeket?

– A járvány kitörésekor minden terméktanácsban létrehoztunk egy-egy operatív csoportot, amelyek napi szinten szállították az információkat az adott ágazatból. A szakmai szervezetekkel való szoros együttműködés nagyon fontos szerepet játszott a válságkezelésben. Mindennap szükség volt valamilyen intézkedésre. Először ki kellett szabadítani a kamionokat a határlezárások miatti „fogságából”, hogy az alapanyagok és kiegészítő termékek eljussanak oda, ahol szükség van rájuk. Annak érdekében, hogy működőképes maradjon a gazdaság, szükség volt a hiteltörlesztések befagyasztására. A megfelelő készpénzállomány biztosítása érdekében megemeltük a teljes kamat- és költségtámogatás mellett elérhető Agrár Széchenyi-kártya keretét, a munkahelyek megőrzéséért pedig a leginkább veszélyeztetett ágazatokban adó- és járulékkedvezményt vezettünk be.

– Ezek a lépések elsősorban a vállalkozások túlélését szolgálták. Milyen eszközökkel tudják ismét lendületbe hozni az agráriumot?

– A mindennapos ügyek kezelése után a gazdaság újraindítása került a fókuszba. A gazdaságvédelmi alapból 25 milliárd forintot különítettünk el, így a koronavírus-válság által leginkább érintett ágazatok szereplőit újra helyzetbe tudjuk hozni. Az úgynevezett átmeneti támogatáshoz szükséges jóváhagyást megkaptuk Brüsszeltől. Eszerint a mezőgazdaságban vállalkozásonként legfeljebb százezer euró, a halászati ágazatban százhúszezer euró, az élelmiszeriparban pedig nyolcszázezer eurót ítélhetünk oda.

– Mikor indul a program?

– A támogatási kérelmeket június 29-től három ütemben nyújthatják be az érintettek. Elsőként a baromfitenyésztők és a sertéstartók, a halgazdaságok, valamint az élelmiszeripar és a dísznövényágazat képviselőinek pályázatait várjuk. Őket követik ­július 13-tól a méhészek, a szarvasmarhatartók és a zöldségtermesztők. A legutolsó ütemben, július 28-án a szőlő- és bor­ágazatnak, valamint a lótenyésztőknek és a kertészeti termelőszervezeteknek nyílnak meg a felhívások. Nem maradnak ki ugyanakkor a nyúl- és kecsketartó gazdaságok sem, esetükben a már meglévő támogatási összegeket emeltük meg.

– Bár az időben megtett kormányzati intézkedéseknek és a termelők kitartó munkájának köszönhetően sikerült biztosítani a folyamatos élelmiszer-ellátást, mégis számos hiányosságra mutatott rá a járvány. Hogyan lehet előnyt kovácsolni abból, amit most hátrányként éltek meg a gazdaságok?

– A koronavírus-járvány nemcsak veszélyt, hanem lehetőségeket is hozott magával. Kiderült, melyek azok a fejlesztési irányok, amelyek kihasználásával még versenyképesebb, még ütésállóbb lehet a magyar mezőgazdaság. Annak érdekében pedig, hogy a szükséges beruházások minél előbb megvalósuljanak, létrehoztunk egy nyolcvanmil­liárd forintos alapot, amely mintegy ötvenmilliárd forintos ­tőkeinjekciót jelent az állattenyésztésnek, és harmincmilliárd forinttal járul hozzá a kertészetek fejlesztéséhez. Ezt az alapot további húszmilliárd forint egészíti ki az öntözésfejlesztési beruházásokra még rendelkezésre álló forrásból. A legnagyobb újdonság az, hogy a korábbi ötszázmillió forintos, öntözési beruházások esetében pedig egymilliárd forintos támogatás felső határát kétmilliárd forintra emeltük, így nemcsak egy-egy gazdaság, hanem az ágazatok jövőjét meghatározó fejlesztések is megvalósulhatnak.

– A Vidékfejlesztési program öntözésfejlesztési pályázata a többi beruházási támogatáshoz képest kevésbé népszerű. Mi lehet ennek az oka?

– A jelenlegi pályázat keretét valóban nem merítették ki a gazdák, aminek a fő oka, hogy korábban nagyon bonyolult volt végigvinni egy öntözési projektet. Tavaly év végén ugyanakkor elfogadtuk az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, ami egyszerűbbé teszi a beruházások megvalósítását is. A jó hír pedig az, hogy a jogszabályi változások mellett a megemelt támogatási összeg is az életszerű projektek megvalósítását szolgálja. Egy-egy korszerű és komplex öntözési beruházás három-négy milliárd forint körül alakul, ötvenszázalékos támogatási intenzitással számolva az akár kétmil­liárd forintos elnyerhető forrás már elég vonzó lehetőséget jelent a gazdáknak.

– Mi a helyzet a kisebb termelőkkel? Nekik még az ötszázmillió forintos határ is elérhetetlennek tűnik.

– A kicsikre is figyelni kell, az ő fejlődésüket is támogatni kell. Éppen ezért már előkészítés alatt van egy két és fél milliárd forint értékű pályázat. Ebből a keretből egy-egy termelő néhány millió forintot nyerhet el, amiből különböző eszközöket vásárolhat, tárolót építhet vagy épp a termelési kapacitásainak fejlesztéséhez szükséges állatokat, gyümölcsfákat vásárolhat. A cél, hogy mindenki eggyel előrébb tudjon lépni. A kistermelők értékesítési lehetőségeinek javításáért hárommil­liárd forinttal elindítjuk a helyi piacok és vásárterek fejlesztését célzó felhívást is. Ennek keretében a vidéki önkormányzatok maximum százmillió forintra pályázhatnak. Mint tapasztalhattuk, a piacok járvány idején is kulcs­szerepet játszottak az élelmiszer-ellátásban. Ahhoz pedig, hogy a piacaink versenyképesek legyenek a fogyasztókért folytatott versenyben, megfelelő minőségű árura is szükség van, amit a helyi termelők tudnak biztosítani.

– Lassan a végére ér a 2­014–2020-as európai uniós fejlesztési ciklus, az új közös agrárpolitika részleteiről azonban egyelőre nem született döntés. Mekkora csúszásra számítanak?

– Mivel továbbra sincs megállapodás az új uniós költségvetésről, a tagállamok többsége és az Európai Parlament számára is nyilvánvaló, hogy nincs reális esélye annak, hogy az új közös agrárpolitika 2022-ben elinduljon. Ezért született meg az a javaslat, hogy az új támogatási ciklus két átmeneti év után, 2023-ban kezdődjön el. Az Európai Bizottság ugyanakkor a zöld megállapodásban foglalt teljesíthetetlen környezet- és klímavédelmi előírásokat minél előbb rá akarja erőltetni a gazdákra. Ezért próbálja blokkolni a tagállamok és az EP által is támogatott halasztást. Brüsszel felelőtlensége ugyanakkor azt eredményezheti, hogy 2022-ben nem lesz jogalap az uniós agrártámogatások kifizetésére, ami a források elvesztéséhez vezethet. Mi elkötelezettek vagyunk a fenntartható mezőgazdasági termelés mellett, de megfelelő időt kell biztosítani a jogszabályok elfogadására és az új rendszerre való felkészülésre.

– A kijárási korlátozások sok szempontból átalakították a hazai vásárlási szokásokat, egy valami azonban nem változott: a magyar terméket a vevők továbbra is a minőséggel és a biztonsággal kapcsolják össze.

– A magyar gazdák sorsa a vásárlók kezében van. Amikor a háromféle dobozos tej közül valaki egyet kiválaszt, akkor arról is dönt, hogy kinek a munkahelyét támogatja és kinek a gazdaságát erősíti. Nagyon fontos a tudatos vásárlás elősegítése. Az Agrárminisztériumban minden eszközzel azon dolgozunk, hogy felhívjuk a vásárlók figyelmét arra, hogy ha minőségi és biztonságos árut keresnek, akkor a magyar termék a legjobb választás. Ráadásul, aki helyi terméket vásárol, az sok ezer munkahely megvédéséhez járul hozzá. Ha csak egy százalékponttal növelni tudjuk a magyar termékek arányát a kereskedelmi láncok forgalmában, az már százmilliárd forintot jelent. Nem mindegy, hogy ez az összeg a magyar gazdaságot erősíti vagy külföldre vándorol.

– Nemrég azzal a kéréssel fordult a kereskedőkhöz, hogy lehetőség szerint a magyar árut részesítsék előnyben. Milyen volt a nyílt levél fogadtatása?

– A járvány az egyes országokban piaci zavarokhoz vezetett, a többletet pedig igyekeztek olcsón szétteríteni az unióban. A dömpingáras termékek ugyanakkor nagyon nehéz helyzetbe hozták a magyar gazdákat és a feldolgozóüzemeket egyaránt. A kereskedők figyelmét arra szerettem volna felhívni, hogy fontolják meg, mennyire nyitnak teret ezeknek az akcióknak. Egész éves szinten a magyar termelők áruira hagyatkoznak, a hosszú távú együttműködést pedig nem éri meg egy néhány napos vagy néhány hetes akció oltárán beáldozni. Ha ugyanis így tesznek, a magyar termelők tönkremennek, és nem lesz, aki biztosítani tudja a folyamatos ellátást. Az áruházláncok vezetői hajlandók voltak tárgyalóasztalhoz ülni velünk, együttműködőnek bizonyultak. Ezt a kapcsolatot azonban mindig ápolni és erősíteni kell, mert a kísértés nagy.

– Bár az elmúlt napok jelentős mennyiségű esőt hoztak, az év első felében ritkán látott aszály pusztított az országban. Mekkora a baj?

– A termelők eddig 255 ezer hektárról jelezték az aszálykárt és mintegy 82 ezer hektárról a fagykárt. A jó hír, hogy mintegy 19 milliárd forint rendelkezésre áll a kárenyhítési alapban, így kompenzálni tudjuk a gazdák veszteségét. Az idei tavasz mindenesetre arra is rámutatott, hogy az időjárás szélsőséges, az éghajlatváltozás megkerülhetetlen, ezért termelőinknek is megfelelő lépéseket kell tennie a termésbiztonság növeléséért.

– Az aszály ellen a legjobban öntözéssel lehet védekezni. Kormányzati cél, hogy a következő években a mostaninál jóval hatékonyabb legyen a hazai vízgazdálkodás. Hol tart ez a folyamat?

– Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény megszületése önmagában nagy előrelépést jelent. A Nemzeti Földügyi Központon belül megkezdte működését az öntözési központ, a különböző csatornák és műszaki létesítmények felújítása pedig elkezdődött. Néhány mintaprojekt már el is készült. A kormány tíz éven keresztül évi 17 mil­liárd forintot biztosít erre a célra. Ez a beruházás gyorsan megtérül majd, hiszen az időjárási ingadozások csak az árukukorica esetében százmilliárd forintnyi árbevétel-különbséget tudnak generálni.

– Óriási érdeklődés fogadta a tárca településfásítási programját, az elérhető 12 ezer csemetét szinte percek alatt elkapkodták az önkormányzatok. Minek köszönhető ez a rendkívüli népszerűség?

– A hatékony vízgazdálkodás mellett a legfontosabb klímavédelmi intézkedéseink egyike, hogy jelentősen növeljük az ország fával borított területének arányát. Erre pedig a társadalom részéről is egyre nagyobb igény mutatkozik. Ebben a programban a tízezer fő alatti településeket szólítottuk meg, a cél pedig az, hogy a közterületeken, az óvoda- és iskolaudvarokon elültetett minél több fával népszerűsítsük az önkormányzatoknak a Vidékfejlesztési program erdőtelepítési pályázatait.

Forrás: magyarnemzet.hu